A vetélés egy sokkal gyakoribb esemény, mint azt gondolnánk, mégis nagyon kevés ember tud róla nyíltan beszélni. Ahogyan minden egyéb esetben, itt sem egyszerű a hatalmas veszteséget és szívfájdalmat megélt embereknek nyilatkozni arról, amit átéltek, habár az segít a legtöbbet.
Rachel Whalen pontosan tudja, hogy milyen ez az érzés…
Sajnos Rachel nem is volt tisztában vele, hogy a gyermeke elhunyt a méhében mindaddig, amíg a szülőszobára nem került. Már megtervezett mindent leendő gyermekének, akiről úgy gondolta, hogy egészséges és életerős. Tragédia volt megtudni, hogy a baba már nem él odabenn.
Rachel számára nem csak a család és a barátok nyújtottak támaszt, hanem az alázatos, odaadó szülésznők is, akik átsegítették az egész folyamaton. Rachel úgy érezte, háláját ki kell fejeznie feléjük.
“A szülésznőknek,
Köszönöm, hogy megmentettetek. A tudásotok és támogatásotok segítségével el tudtam kísérni a lányomat a túlvilágra, azonban ti voltatok azok, akik visszavezettetek engem az életbe. Az az emberség, amit felém tanúsítottatok, tette lehetővé, hogy most itt vagyok.
Ezért a legmélyebb hálával tartozom nektek.
Köszönöm, hogy törődtetek azzal, a férjemnek legyen elegendő párnája, amikor benn maradt velem a kórházban és felismertétek, hogy neki is támogatásra van szüksége, nem csak nekem.
Köszönöm a szülésznőnek, aki velem jött az intenzívre és támogatóm volt akkor, amikor képtelen voltam beszélni, csak az életemért küzdeni. Nem hiszem, hogy túléltem volna, ha nem vagy ott.
Köszönöm a szülésznőnek, aki megmutatta, hogyan tömjem ki a melltartómat jéggel, hogy visszaszorítsam a tejtermelést, miután a lányomnak már nem lesz rá szüksége.
Köszönöm a szülésznőnek, aki megmosdatott, miután a lányom elhunyt. Köszönöm, hogy letörölted az arcomat, kifésülted a hajamat és összekötötted. Még mindig érzem azt az érintést, ahogyan hátrasimítod a hajam, ami legkevésbé sem volt megalázó, sokkal inkább jóleső gesztus.
Köszönöm a szülésznőnek, aki mellettem volt és érdeklődött Dorothy-ról. Köszönöm, hogy értetted, mennyire fontos volt nekem, hogy élőként kezeljük, még akkor is, ha már eltávozott. Soha nem felejtem el, amikor odahajoltál és azt kérdezted:
Szeretnél mesélni a lányodról?
Köszönöm a szülésznőnek, aki felöltöztette a lányomat és szép pózba fektette, majd képet készített róla. Ez a fotó a világot jelenti nekünk.
Köszönöm mindenkinek, hogy megtanultátok a nevünket és a lányunk nevét, mielőtt beléptetek hozzánk. Nagyon sokat jelentett, hogy együtt hallhattuk kimondva őket, így egy igazi családnak érezhettük magunkat.
Köszönöm a szülésznőnek, aki halkan bejött a szobámba első este, megfogta a kezemet és elmesélte a saját vetélésének történetét. Köszönöm, hogy kivezettél az elszigeteltség érzéséből. A jelenléted túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen.
Végül, szeretném megköszönni a szülésznőknek, akik átsegítettek Dorothy kishúgának születésén. Frances világra jöttével nem feledkeztetek meg róla, hogy előtte már volt egy lányom, és nem egy gyermekes, hanem két gyermekes anyuka vagyok.
Hálával,
Valaki, akit visszahoztatok”
