A kormány új rendelettervezete szerint a 2025. március 1-je után végzett kompetenciamérések eredményeit érdemjegyekké alakítanák, és azokat a középiskolai felvételi pontszámába is beleszámítanák.
A tervezett változtatás célja, hogy növelje a kompetenciamérések jelentőségét, és ösztönözze a diákokat a jobb teljesítmény elérésére.
Az új szabályozás azonban komoly vitákat váltott ki a közvéleményben, mivel egyes szakemberek és szülői szervezetek szerint ez hátrányosan befolyásolhatja a tanulók fejlődését, és további terhet róhat rájuk.
A rendelettervezet a belügyminiszteri javaslat alapján született, és február 26-ig lehet véleményezni.
A változtatás értelmében a 2025. március 1-je után írt kompetenciamérések eredményeit nem csupán mérőeszközként, hanem közvetlenül értékelt érdemjegyként kezelnék.
Az érdemjegy pedig nemcsak a tanulókat motiválhatja, hanem az osztályzatok megállapításakor is szerepet kapna, így az eredményeket a középfokú felvételi eljárás során is figyelembe vennék.
A kompetenciamérések alapján kapott érdemjegy különösen fontos szerepet kapna, hiszen a tervezet szerint az év végi osztályzat megállapításakor dupla súllyal esne latba, így jelentős hatással lenne a diákok felvételi esélyeire.
A kormány szerint a kompetenciamérések ilyen fokú integrálása az oktatási rendszerbe segítene a tanulók tudásának pontosabb mérésében, és ösztönözné őket arra, hogy nagyobb figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a tesztek kitöltésére.
Pintér Sándor belügyminiszter is hangsúlyozta, hogy az új szabályozás célja a diákok motiválása, valamint a mérések megnövekedett fontosságának tudatosítása.
A javaslat először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál alkalmaznák, így a 2025. március 1-je után megírt országos kompetenciamérések eredményei már közvetlenül beleszámítanának a tanulmányi eredménybe, ami hatással lenne a középiskolai felvételi pontszámokra is.
A változtatás jónéhány szakértő és szülői szervezet számára aggasztó, mivel sokan úgy vélik, hogy a rendszer szorosabb összekapcsolása a középiskolai felvételivel túlzott terhet róhat a diákokra.
Az érdemjegyek és a kompetenciamérések eredményeinek ilyen mértékű súlyozása különösen problémás lehet azok számára, akik esetleg nem tudnak megfelelő tanulási körülményeket biztosítani, vagy akiknek nem állnak rendelkezésükre az ideális feltételek a sikeres felkészüléshez.
Ezen kívül egyesek attól tartanak, hogy a szorosabb összekapcsolás a középiskolai felvételivel nem biztosítja a diákok teljes körű értékelését.
A kompetenciamérés az oktatás egyik szűkebb aspektusát mérheti, és a tanulók tudásának egy bizonyos területét tükrözi, azonban más készségeket, például a szociális képességeket, a kreativitást vagy a problémamegoldó készségeket nem értékeli, pedig ezek a jövőbeli sikeres élethez elengedhetetlenek.
A kritikusok szerint a tanulók túlzott terhelése, különösen az iskolai felvételi eljárások során, nem segíti elő a holisztikus fejlődésüket.
Ha túlzottan a tesztelésre helyeződik a hangsúly, akkor a tanulók esetleg csak arra koncentrálnak, hogy megfeleljenek a felvételi követelményeknek, miközben nem kapják meg azokat az oktatási élményeket, amelyek valóban hozzájárulnának a személyiségük és tudásuk fejlődéséhez.
Az oktatáspolitikai szereplők számára is kiemelt kérdés a rendelettervezet hatásainak alapos vizsgálata. A tervezet véleményezésének határideje február 26., és várhatóan ez után komolyabb vitákra kerülhet sor, hiszen az oktatási rendszer átalakulása hosszú távú hatásokkal járhat a diákok és az iskolák számára.
A javasolt változtatás tehát kétségkívül nemcsak a diákok számára jelent új kihívásokat, hanem az oktatási szakemberek számára is lehetőséget ad arra, hogy átgondolják, miként alakítható ki a tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének rendszere.
