Az Eduline összefoglalója szerint a legdrasztikusabb változás valószínűleg a magyarérettségit érinti, amiről 2022-ben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „egy mozdulattal lesöpörték mindazt, ami az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt ötven évben történt.”
Az új rendszer sokkal inkább a lexikális tudásra fogja helyezni a hangsúlyt: 2024-től a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, míg a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés eltűnik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a diákoknak.
A változás a szóbeli vizsgát is érinti: a tételsorába a hat új kötelező életműtétel mellé bekerül még Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc, az utóbbinak a nevét pedig a diákok egyelőre alig ismerik.
Változik a pontozás is: míg mostanáig a diákok a jó helyesírásért és a megfelelő külalakért extra pontokat kaptak, 2024-től pontvesztéssel járnak majd az ilyen „hibák”.
Változik a történelemérettségi is, bár kevésbé drasztikus módon. Elsősorban nem a feladatsor szerkezetét, hanem annak témaköreit változtatják meg, mégpedig olyan módon, hogy szintén inkább lexikális tudásra lesz szükség a megoldásokhoz.
Erre a Történelemtanárok Egylete 2021-ben úgy reagált; az intézkedés „évtizedes visszalépést eredményez”.
Más lesz a természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is: a tervek szerint az eddigi vizsgafeladatok helyett egy saját kutatás, projektmunka alapján fognak értékelni.
A változás elsősorban a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát érinti, de – habár ez nem természettudományos tárgy – az informatikaérettségi is hasonlóképp fog zajlani, ami egyébként már „digitális kultúra” néven fut.
2024-től új tantárgyak is érkeznek: lehet majd érettségizni például „fenntarthatóságból”, ahol szintén projektmunkát kell majd készíteni.
