A magyar kormány legújabb bejelentése szerint 2024. március közepétől 30 alapvető élelmiszerre kötelező árréscsökkentést vezetnek be.
Az árrés nem haladhatja meg a 10 százalékot ezen termékek esetében, ami elméletileg az árak csökkenését eredményezheti a vásárlók számára.
Azonban az árréscsökkentés hatása nem egyértelműen kedvező, és számos kérdést vet fel a boltok és a vásárlók számára egyaránt.
A kötelező árréscsökkentés bevezetésének háttere
A kormány célja, hogy csökkentse az élelmiszerárakat, így segítve a háztartások terheinek enyhítését, különösen a gazdasági nehézségekkel küzdő családok számára. Az árréscsökkentés azonban nem olyan egyszerű döntés, mint amilyennek elsőre tűnik.
A 10 százalékos árrésplafon azt jelenti, hogy a kereskedők nem kérhetnek magasabb árat a termékekért, mint amit az előírt maximum enged. Azonban az ilyen intézkedések gyakran nemcsak a boltok számára jelenthetnek problémát, hanem a vásárlók számára is.
Miért lehet problémás a 10%-os árrésplafon?
Az árréscsökkentés egyik alapvető célja, hogy a boltok az árrésük csökkentésével kisebb haszonnal dolgozzanak, miközben a vásárlók számára kedvezőbb árakat biztosítanak. Azonban több tényező is nehezítheti a folyamatot.
Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a boltok nemcsak az árrés csökkentésére, hanem az árak emelésére is válaszolhatnak, különösen a nem érintett termékek esetében.
A kereskedők, hogy a kiesett bevételt pótolják, valószínűleg más termékek árát emelik meg. Mivel a kötelező árréscsökkentés számos alapvető élelmiszert érint, a kereskedőknek kevesebb lehetőségük lesz az árak növelésére.
Az árrésplafon azt jelenti, hogy a kiskereskedők nemcsak az árak növelésére korlátozódnak, hanem a forgalom jelentős részét lefedő 30 alapvető élelmiszer árára is.
A 30 alapvető élelmiszer és azok átlagárai
A kormány által meghatározott 30 alapvető élelmiszer közé tartoznak a mindennapi életben leggyakrabban vásárolt termékek, amelyek az átlagos háztartások számára nélkülözhetetlenek.
Az alábbi lista bemutatja a 30 terméket, valamint azok jelenlegi átlagos áraikat Magyarországon.
| Élelmiszer | Átlagos ár (2024 március) |
|---|---|
| Kenyér | 450 Ft / 500 g |
| Tej | 330 Ft / liter |
| Tojás | 300 Ft / 10 db |
| Liszt | 320 Ft / 1 kg |
| Cukor | 350 Ft / 1 kg |
| Kávé | 800 Ft / 250 g |
| Vaj | 1200 Ft / 500 g |
| Rizs | 500 Ft / 1 kg |
| Étolaj | 700 Ft / 1 liter |
| Só | 100 Ft / 500 g |
| Zöldségek (burgonya, hagyma) | 200-400 Ft / kg |
| Alma | 400 Ft / kg |
| Csirkehús | 1200 Ft / kg |
| Kolbász | 1500 Ft / kg |
| Párizsi | 1300 Ft / kg |
| Tejföl | 450 Ft / 500 g |
| Sajtok | 1000 Ft / kg |
| Folyékony mosogatószer | 350 Ft / 1 liter |
| WC-papír | 300 Ft / 4 tekercs |
| Papírtörlő | 400 Ft / 2 tekercs |
| Mosószer | 900 Ft / 1 kg |
| Tészta | 400 Ft / 500 g |
| Kakaópor | 700 Ft / 250 g |
| Péksütemény (pita, kifli) | 100 Ft / darab |
| Keksz | 350 Ft / 200 g |
| Édesipari termékek (chocolate) | 500 Ft / 100 g |
| Kerti zöldségek | 300 Ft / kg |
| Fagyasztott zöldségek | 600 Ft / 1 kg |
Ezek az árak az átlagos magyar boltokban tapasztalhatóak, és egyes termékek ára az üzletek és régiók függvényében változhat.
A boltok válasza a kötelező árréscsökkentésre
A kereskedők, akik nemcsak az árréscsökkentéssel, hanem az árak növelésével is próbálják pótolni a bevételeiket, valószínűleg nem lesznek motiváltak az árak további csökkentésére.
Az alapvető élelmiszerek ára ugyanis, a csökkentett árréssel együtt, még mindig nem biztos, hogy elégséges lehet a boltok számára a nyereség biztosítására.
A legnagyobb kiskereskedelmi láncok számára a döntés igazi kihívást jelent, mivel a bevezetett árréscsökkentés az üzletek forgalmának jelentős részét érinti. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke elmondta, hogy mivel a 30 termék a boltok forgalmának nagy részét lefedi, a vásárlók a legnépszerűbb termékek esetében könnyen tapasztalhatják a drágulást más termékek esetében.
Mit jelent ez a vásárlók számára?
A vásárlók valószínűleg a következő hónapokban érezhetik majd meg az árréscsökkentés következményeit. Bár a kormány célja az árak csökkentése volt, nem zárható ki, hogy a boltok más termékek árára tolhatják át a kiesett bevételeket.
Azok számára, akik alapvető élelmiszereket vásárolnak, az áramló kereslet és kínálat egyensúlya miatt előfordulhat, hogy a kívánt termékek ára megemelkedik, és a vásárlók végül nem tapasztalják meg a kívánt árcsökkenést.
Az árréscsökkentés célja a vásárlói árak csökkentése, de az ezzel kapcsolatos intézkedések számos kérdést vetnek fel. A kereskedők számára az árrésplafon bevezetése nehéz helyzetet teremt, mivel csökkenti a profitot, miközben nem biztosítja, hogy az árak ténylegesen csökkenni fognak.
A boltok várhatóan más termékek árai révén próbálják majd kompenzálni a veszteséget, és ez valószínűleg növeli a vásárlók költségeit más élelmiszereken.
A kormány célja, hogy a családok számára könnyebbé tegye az élelmiszerekhez való hozzáférést, de a következő hónapokban kiderül, hogy valóban sikerül-e csökkenteni a költségeket a magyar háztartások számára.
