Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése a munkavállalók számára kedvező fordulatot hozott a munkajogi területen.
Az Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a részt a munka törvénykönyvében, amely korábban korlátozta, hogy mely szakszervezetek vehetnek részt a munkahelyi kollektív megállapodások tárgyalásaiban.
A korábbi szabályozás alapján csak azok a szakszervezetek vehettek részt a kollektív szerződés tárgyalásaiban és aláírásában, amelyek a megállapodás pillanatában már rendelkeztek megfelelő, tíz százalékos taglétszámmal. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy azok a szakszervezetek, akik később érték el ezt a taglétszámot, nem vehettek részt az aláíráskor.
Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy ez az előző rendszer sértette az alaptörvényt, mivel ésszerűtlen különbséget teremtett a szakszervezetek között, korlátozva így azok jogait a munkavállalók érdekében.
Ezzel a döntéssel azok a szakszervezetek, akik a kollektív megállapodás aláírásakor még nem voltak reprezentatívak, de később elértek tíz százalékos taglétszámot, mostantól részt vehetnek a tárgyalásokban, és akár kezdeményezhetik is a megállapodás újratárgyalását vagy felmondását.
Az érintett szakszervezetek és országos konföderációk üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor rámutattak, hogy a változás önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy növekedjen a munkavállalók kollektív szerződésekkel való lefedettsége.
A munkáltatóknak ugyanis nincs kötelezettségük kollektív szerződést kötni, és bár a tapasztalatok szerint sok munkáltató nyitott a tárgyalásokra és a megállapodásokra, erre nincs garancia.
A változások tehát a munkavállalói jogok javítása felé mutatnak, de a szakszervezeteknek továbbra is aktívan kell élniük jogaikkal és érdekeikkel, hogy a gyakorlatban is előrelépést érjenek el.
Az Alkotmánybíróság határozata egyértelműen erősíti a szakszervezetek pozícióját a munkajogi tárgyalásokban, lehetővé téve számukra, hogy hatékonyabban képviseljék a munkavállalók érdekeit a kollektív megállapodások keretein belül.
