Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzik azt a terjedelmes törvényjavaslatot, amelyet a kormány az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről nyújtott be a parlamentnek.
A javaslat, amelyet a kritikusok már most “klasszikus salátatörvényként” emlegetnek, számos ponton tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a veszélyhelyzet megszűnése után is tartósítanák a különleges jogrend idején bevezetett szabályokat.
A kormány még 2022 novemberében hirdetett ki veszélyhelyzetet az egész országra, hivatkozva az orosz-ukrán háborúra. Ezt a különleges jogrendet a Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés azóta folyamatosan meghosszabbította.
A rendeleti kormányzás idején született szabályok törvényi szintre emelésének indoklása most némileg meglepő: a kormány szerint “olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg.”
Az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy a különleges jogrendet meg kell szüntetni, ha a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
A kormány azonban úgy tűnik, ahelyett, hogy visszatérne a normál jogrendhez, inkább bebetonozná a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések egy részét.
A törvényjavaslat áttekinti a veszélyhelyzeti rendeletek szabályozási területeit, és számos jogintézményt átmeneti szabályként vagy a normál jogrend részeként kíván rögzíteni.
A salátatörvény rendkívül széles témakört ölel fel. Érinti többek között az általános menekültügyi szabályokat és külön az ukrajnai menekültek helyzetét, de foglalkozik az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kirótt bírsággal is.
A kormány a veszélyhelyzet megszűnése után is védelmet kíván biztosítani a magyarországi stratégiai társaságoknak az ellenséges felvásárlásokkal szemben.
A háborús élelmiszer-inflációra hivatkozva létrehozott Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő rendszere is a salátatörvény részévé válna.
A kormány szerint a rendszer bizonyította létjogosultságát, ezért nem megszüntetnék, hanem éppen ellenkezőleg, a termékkategóriák körének bővítésére törekednének a kiskereskedelmi láncok közötti verseny fokozása érdekében.
A javaslat a hatályos csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénytől eltérő rendelkezéseket is rögzítene, méghozzá a veszélyhelyzet megszűnését követően egészen 2026. december 31-ig, illetve a folyamatban lévő felszámolási eljárások befejezéséig.
Érdekes módon a törvényjavaslatba bekerült a járványügyi készültség bevezetéséről szóló, még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt hozott rendelet is, hivatkozva az egészségügyi válsághelyzet idején működő Operatív Törzs döntés-előkészítő anyagainak fontosságára.
A kormány emellett törvényi szintre emelné a tranzakciós díjra és a széndioxidkvóta-adóra vonatkozó, a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó rendelkezéseit is. A közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos rendelet szabályait pedig 2026. december 31-ig alkalmaznák.
Ez utóbbi alapján az önkormányzatok állami gazdasági társaságokkal szembeni tartozásait a NAV adók módjára hajtaná be. A veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírások lényegében változatlan formában kerülnének be a fogyasztóvédelmi törvénybe.
A törvényjavaslat terjedelme jól mutatja, hogy a kormány a “háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva számos olyan döntést hozott, amelyeket most tartósítani kíván.
Az előterjesztés olyan különböző területekre is kiterjed, mint a külföldi embercsempészek reintegrációs őrizete, az otthonápolási őrizet, a rezsivédelem, a veszélyes üzemek energiaellátása, a politikai és kormányzati szolgálati jogviszony, a Bethlen Gábor Alap támogatása, sőt, még az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra várókkal kapcsolatos kérdések is.
A salátatörvény ilyen mértékű terjedelemben és tartalommal történő benyújtása komoly aggályokat vet fel a jogállamiság és a parlamenti kontroll szempontjából.
A kritikusok attól tartanak, hogy a kormány a háborús helyzetre hivatkozva olyan intézkedéseket kíván tartósítani, amelyeknek semmi közük a fegyveres konfliktus kezeléséhez, és amelyek a normál jogrendben nem feltétlenül lennének elfogadhatóak.
A törvényjavaslat várhatóan heves vitákat fog kiváltani a parlamentben és a szakmai közvéleményben is.
