A Covid-19 világjárvány egyik nagy rejtélye, hogy egyesek miért kapják el a Covidot, mások miért nem, még akkor sem, ha egyformán ki vannak téve a vírusnak.
Vannak olyanok, akik akkor sem kapták el a fertőzést, amikor pozitív volt valamelyik családtagjuk vagy kollégájuk.
A kutatók egyre több figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Brit immunológusok szerint például, akiknek sok T-sejtjük van, azok kisebb eséllyel fertőződnek meg koronavírussal.
Múlt hónapban az Imperial College London új kutatást publikált, mely szerint, hogy azok az emberek, akiknél magasabb a megfázásos koronavírus okozta T-sejtek szintje, kisebb valószínűséggel fertőződnek meg a SARS-CoV-2 vírussal.
Kiderült ugyanis, hogy akkor is emelkedik a T-sejtek száma, ha a szervezet nem a Covid-19-cel, hanem egy másfajta koronavírus fertőzi meg.
Ha később az illető koronavírusossal érintkezik, akkor a korábban kialakult keresztreaktív T-sejtek pajzsként funkcionálnak. A folyamat a természetes védettséghez hasonlóan működik.
„Megállapítottuk, hogy a korábban létező T-sejtek magas szintje, amely az emberi szervezetben más emberi koronavírussal, például a nátha-fertőzéssel alakul ki, védelmet nyújthat a Covid-19 fertőzés ellen” – mondta a dr. Rhia Kundu.
Ugyanakkor a szakember arra is figyelmeztetett, hogy bár ez egy fontos felfedezés, ez csak a védelem egyik formája, és senki sem hagyatkozhat kizárólag erre. A Covid-19 elleni védekezés legjobb módja továbbra is a védőoltás.
Egy másik kérdés, ami a járvány során felmerült, hogy reagálhatnak az emberek ennyire eltérően a fertőzésre? Van, akinek súlyos tünetei lesznek, más pedig tünetmentesen megússza. Úgy tűnik, a válasz a génjeinkben rejlik.
Danny Altmann, az Imperial College munkatársa kutatásokat végzett az immunogenetika és a Covid-19 összefüggéseiről. Véleménye szerint a vírusra való különböző reakciók mögött az emberek immunrendszere közötti eltérések állhatnak.
„Az immunválaszt szabályozó kulcsgéneket HLA-géneknek nevezzük. Ezek fontosak a SARS-CoV-2-vel való találkozásra adott válasz meghatározásában. Például a HLA-DRB1*1302 gént birtokló embereknél lényegesen nagyobb az esély a tünetekkel járó fertőzésre” – fogalmazott Altmann.
