A friss statisztikák fényében nem túl biztató a jövő kilátása a magyar nyugdíjasok számára.
Európában a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan mindössze 14,5 évnyi, míg a nők 20,7 évnyi nyugdíjas életre számíthatnak.
Az OECD friss adatai szerint a 2018-2022-es időszakban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, míg a nők 60,8 évesen vonultak nyugdíjba. Meglepő lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is korábban távoztak a munka világából.
Ez részben annak köszönhető, hogy a magyar nyugdíjkorhatár 2017-ben még csak 63,5 év volt, és ezt fokozatosan emelték, elérve a jelenlegi 65 éves korhatárt 2022-re.
Az átlagos magyar nyugdíjas élettartama alacsonyabb az európai átlagnál. Míg az EU-s tagállamokban a férfiak átlagosan 18,4 évig élnek nyugdíjasként, addig Magyarországon ez mindössze 14,5 év. A nők esetében is hasonló a helyzet: míg az uniós átlag 20,7 év, a magyar nők csak 81,5 évet töltenek átlagosan nyugdíjasként, míg az EU-s átlag 85,2 év.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy a magyar nyugdíjrendszer kihívásokkal néz szembe, és felmerül a szükség a rendszer átalakítására vagy további reformjaira. A magyar lakosság hosszabb életkorával és az aktív korúak idősebb korig történő munkavállalásával kapcsolatos változásokat is figyelembe kell venni a nyugdíjrendszer tervezésében és fenntarthatóságában.
Bár a jelenlegi helyzet nem túl kedvező, a jövőbeni politikai és gazdasági intézkedések lehetőséget kínálhatnak a magyar nyugdíjrendszer javítására és a nyugdíjasok életkörülményeinek jobbá tételére.
A változásokra való felkészülés és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása kiemelt fontosságú a magyar társadalom számára.
