Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben készülő kilencedik szankciós csomagja ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, így annak nem képezik részét újabb, az energiaszektort érintő intézkedések – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Ma még fontos tárgyalások zajlanak: este a nagyköveti tanácsban kiderülhet, hogy visszavonjuk-e az uniós közös hitelfelvételre vonatkozó vétót: mint ismert, Ukrajnának szánná ezt a pénzt az EU. Szijjártó Péter bejelentkezése szerint erre most kevés az esély. És persze, is kiderülhet, hogy megkapjuk-e az uniós pénzeket a kohéziós alapból, avagy az egészet, netán egy részét befagyasztják… mert akkor bajban van Magyarország.
Szijjártó a Facebook-oldalán egy élő bejelentkezésben arról beszélt, hogy egyre többet emlegetik a nukleáris fegyvereket, közben közelít a tél, a kettő együtt pedig azt jelenti, hogy a lehető leghamarabb békét kell elérni, de Brüsszelben még mindig a háborús retorika a jellemző. Ha nem jön gyorsan a béke, annak következményeit könnyen kitudjuk számolni… Aztán a kilencedik szankciós csomagról is beszélt:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”.
Ennek ellenére jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, az energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát.
„Fontos volt számunkra, hogy az energiaellátás biztonságát semmilyen módon ne veszélyeztethesse a csomag (…) És ezt a dolgok jelenlegi állása szerint sikerült elérni” – szögezte le.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét.
Aláhúzta: a kormány több személy törlését is kérte ezen jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornák ellehetetlenülése miatt, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség. Annak híján a békének még a reménye is elszáll.
„És aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára kerül” – fogalmazott.
Pluszt pénzt szavaztunk meg Ukrajnának
A miniszter ezt követően elmondta, hogy a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség így ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Kiemelte, hogy ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.
Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jeleztea kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a földrajzi kiegyensúlyozottság megközelítését alkalmazza: „Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből” – figyelmeztetett.
Az ukránoknak nem kell a pénzünk?
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány elkülönítette az Európai Unió Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási programjából a Magyarországra eső 187 millió eurót, és értesítette az ukrán külügyi tárcát, hogy készen állnak tárgyalni a kétoldalú megállapodásról.
„Az ukrán külügyminisztériumtól olyan választ kaptunk, amely úgy szól, hogy számukra az európai uniós támogatás az elsődleges, így annak keretein kívül nem kívánnak tárgyalásokat folytatni, csak annak keretein belül” – jelentette ki Szijjártó.
Hogy most ez pontosan mit jelent, azt majd tisztázzuk az ukránokkal. De a lényeg az, hogy mi továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható
– tette hozzá.
Keleten…
Végül tudatta, hogy a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei is részt vettek az ülés egy részén, ami fontos, mivel az energiaválság még inkább aláhúzza az együttműködés jelentőségét, már csak az új energiaforrások bevonása szempontjából is, amely téren leginkább Azerbajdzsán jöhet számításba.
Mint mondta, ehhez növelni kellene a Törökországon keresztüli földgázvezeték kapacitását, illetve meg kellene teremteni Közép-Európa fizikai hozzáférését a déli földgázfolyosóhoz. Az EU ezért egyelőre nem tett semmit, de ezt mi egyedül nem tudjuk megoldani.
„Ezek mind-mind európai feladatok, ezeket mind-mind koordináltan az EU-nak kellene elvégeznie. Tehát amikor arról beszélnek Brüsszelben, hogy fontos a diverzifikáció, fontos hogy függetlenedjünk az orosz forrásoktól, akkor ez egyelőre megmarad a beszéd szintjén” – vélekedett.
Korrupció az Európai Parlamentben
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva reagált az Európai Parlament korrupciós botrányára is. Mint írtuk, az EP alelnökét korrupciós ügyben vádolják. Szijjártó szerint mi mindent megtettünk, amit az Európai Bizottság tőlünk kért. – Én már azt is viccnek tartottam, hogy az EP utasítgatásokat küldött mindenkinek, hogyan korlátozzák a Magyarországnak járó pénzek kifizetését. Most már, hogy ezeket az embereket letartóztatták, egészen rossz viccnek tartom. Tehát az Európai Parlament korrupciós ügyekben a továbbiakban nem tud hitelesen megnyilvánulni – mondta.
