Ma zajlott a kormány utolsó ülése 2023-ban, ahol Orbán Viktor és kabinetje áttekintették az év eseményeit és fontos döntéseket hoztak. A kora délutáni órákban azonban a kormányülésről érkező Szijjártó Péter külügyminiszter váratlan bejelentése miatt került a figyelem középpontjába az energiaellátás helyzete.
Szijjártó Péter elhagyta a kormányülés teremét, hogy nyilatkozzon a sajtónak, és fontos információkkal szolgált az energiahordozók behozatalának és a gázszállítás helyzetének kapcsán. Kiemelte, hogy Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai miatt különösen fontos, hogy megbízható partnereink legyenek az energiaellátás terén.
A miniszter elmondta, hogy a Török Áramlat vezetéknek, amelyet nemzetközi összefogással hoztak létre Oroszországgal, Törökországgal, Szerbiával és Bulgáriával, kulcsfontosságú szerepe van a magyar földgázellátásban. Az idei év során 5,5 milliárd köbméter gáz érkezett ezen a vezetéken, amelynek nélkül a földgázszállítás fizikailag lehetetlenné válna. Összehasonlításképpen az éves fogyasztásunk 9-10 milliárd köbméter között van, vagyis a délről érkező gáz kulcsfontosságú – mondta a miniszter.
Azonban Szijjártó Péter rámutatott egy komoly kockázatra is: Bulgária bevezetett egy extra adót az Észak-Macedóniába, Szerbiába és Magyarországra irányuló gázszállításra. Ezt az intézkedést a miniszter ellenséges lépésként értékelte, mivel a döntésről előzetes tájékoztatás nélkül hozták meg, és súlyos veszélyt jelent a három ország energiabiztonságára. A Gazprom, a gázszállító vállalat is vitatta az extra adó jogosságát.
A rendkívüli bejelentés alapján a kormány készülhet újabb intézkedésekre az energiaellátás biztonságának megőrzése érdekében, miközben az év utolsó napjaiban is komoly kihívásokkal néz szembe a régió.
