Az európai gázárak idén nem látott magasságra emelkedtek, amit a Norvégiából érkező gáz mennyiségének visszaesése magyaráz.
A Nyhamna gázfeldolgozó üzem leállása jelentős hatással volt a piacra, ami rávilágít Norvégia kulcsfontosságú szerepére Európa gázellátásában.
A holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi, júliusi határidős jegyzésben 1 megawattóra ára 36,15 euróra nőtt, ami 5,64 százalékos növekedést jelent a pénteki záróértékhez képest.
Norvég gázellátás jelentősége
A Nyhamna üzem leállása jól mutatja, mennyire függ Európa a norvég gázellátástól, különösen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta, ami csökkentette az orosz gázimportot.
Korábban Európa gázellátásának mintegy harmada Oroszországból érkezett, de a jelenlegi helyzetben a régió egyre inkább a Norvégiából érkező csővezetékes gázáramlásokra, valamint az Egyesült Államokból és Katarból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokra támaszkodik.
Az európai piac az energiaválság után is nagyon érzékeny az ellátási problémákra, és az árak gyorsan növekednek, ha eltérés van a tervezett szezonális karbantartási tervektől.
A Bloomberg szerint az európai LNG-behozatal csökkent az elmúlt hetekben, mivel Ázsiában a hőhullám miatt megnőtt az energiafogyasztás, ami fokozza a rakományokért folyó versenyt.
Ennek következtében a holland határidős gázügyletek már a harmadik egymást követő hónapban emelkedtek.
A Gazprom orosz gázóriás után most a norvég Equinor vált Európa legnagyobb gázszállítójává. Ez azonban azt jelenti, hogy az egyoldalú függőség nem sokat változott: jelenleg Norvégia szállítja a blokk gázszükségletének 30 százalékát, míg a Gazprom a háború előtt a 35 százalékát fedezte. Az egyoldalú függőség továbbra is kockázatot jelent az európai gázellátás biztonságára nézve.
Az európai gázpiac jelenlegi helyzete rávilágít arra, hogy szükség van diverzifikáltabb energiaforrásokra és stabilabb ellátási láncokra. Az LNG-import növelése, valamint az alternatív energiaforrások fejlesztése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni ellátásbiztonság szempontjából.
Az európai országoknak együtt kell működniük, hogy csökkentsék a külső szállítóktól való függőségüket, és biztosítsák a fenntartható és megbízható energiaellátást a kontinensen.