2022-ben a magyar lakosság több mint 8 százalékának jelentett jelentős pénzügyi terhet a lakhatás finanszírozása.
Ebben az esetben az összes rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát vették igénybe a lakással kapcsolatos költségek. Ez az arány lényegesen rosszabb volt, mint 2021-ben, és különböző korosztályokban is érezhetően romlott. A legnagyobb mértékben a 65 év feletti magyar lakosság szenvedte meg a rezsi költségek növekedését, és körülbelül 170 ezer idős embernek lehet nehézsége a lakhatáson kívüli költségek fedezésével – áll a pénzcentrum.hu cikkében.
A rezsiemelés drasztikusan érintette a magyar családokat: az Eurostat friss adatai szerint 2022-ben a lakosság 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek túlterhelődtek, míg egy évvel korábban csak a lakosság 2,4 százalékát érintette ugyanez a helyzet. Ez az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas – állítja a portál.
Az Eurostat meghatározása szerint egy háztartás akkor számít túlterheltnek a lakhatási költségek szempontjából, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.
A korcsoportok szerinti felbontás alapján látható, hogy az 18 év alattiak kivételével (akiknél 5,6 százalék volt az arány), minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a lakhatási költségek túlzott megterhelést jelentenek.
Ugyanakkor a legnagyobb romlás a 65 év felettiek között következett be egyetlen év alatt. 2021-ben ebben a korosztályban csak 2 százalék volt azok aránya, akiknek komoly nehézséget okozott a lakhatási költségek fedezése. Tekintettel arra, hogy Magyarországon körülbelül 2 millió 65 év feletti lakos él, következtetni lehet arra, hogy több mint 170 ezer idős ember lehet az országban, akinek a lakhatáson kívül alig marad pénze.
Az uniós statisztikák alapján a magyar érték valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag (9,1 százalék), de a régióból csak Románia (8,5 százalék) és Bulgária (15,1 százalék) van nálunk előrébb ebben a tekintetben. Szlovákiában például csak a lakosság 2,2 százaléka él túlterhelt háztartásban, ami az EU-ban a legjobb arány, míg Horvátországban csak 3,8 százalékban fordul elő hasonló helyzet.
