A „Beszélhetünk?” kérdés elsőre ártalmatlannak tűnhet, mégis sokakban szorongást válthat ki, különösen azokban, akik hajlamosak az aggodalomra.
Miért van ez így, és hogyan kérdezhetünk finomabban, hogy elkerüljük a feszültséget?
A digitális kommunikáció kihívásai
Az SMS-ben, üzenetben történő kommunikáció egy fontos elemét nélkülözi a személyes találkozásoknak: a nonverbális jelzéseket. A szemkontaktus, a mosoly, a hangszín és az egyéb finom jelek mind enyhíthetik az üzenet tartalmát, azonban ezek hiányában az írásos formában kapott üzenet félreérthető lehet.
Az emberi természet pedig sokszor a legrosszabbat feltételezi egy bizonytalan szöveg láttán.
Az amerikai terapeuta, Alex Oliver-Gans, azt mondja, hogy a rövid, kontextus nélküli üzenetek – mint például a „Beszélhetünk?” – rengeteg teret hagynak az értelmezésre, és ez szorongást válthat ki.
Az üzenet címzettje nem tudja pontosan, mire számítson, és gyakran elkezd feltételezéseket tenni. Ilyen helyzetekben a feladó hangnemét, szándékát mi magunk próbáljuk megérteni, ami torzíthatja az üzenet valódi célját.
A szorongás háttere
A szociális munkás Arianna Galligher szerint a szorongásra hajlamos emberek esetében egy ilyen kétértelmű üzenet gyorsan a legrosszabb forgatókönyveket idézheti fel. Egy egyszerű „Beszélhetünk?” kérdés után a címzett azon kezdhet agyalni, hogy kirúgják a munkahelyéről, meg akarják szakítani a kapcsolatot, vagy valamilyen más negatív hírt közölnek vele.
Ez a bizonytalanság azonnal feszültséget generál, ami akár fizikai tünetekkel is járhat, például gyorsabb szívveréssel vagy izzadással.
Hogyan kérdezzünk finomabban?
Annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a szorongást kiváltó hatást, érdemes kíméletesebben megfogalmazni a kérdést. Ahelyett, hogy csupán annyit írunk: „Beszélhetünk?”, jobb, ha rögtön kontextust adunk a kérdésnek.
Például: „Szeretnék veled megbeszélni valamit, semmi rossz, csak egy kis helyzet van.” Ez az apró módosítás segíthet eloszlatni a feszültséget, és a címzett már nem fogja a legrosszabbat feltételezni.
A digitális kommunikáció előnyei mellett megvannak a hátrányai is – az érzelmek és szándékok könnyen félreérthetőek.
Ezért fontos, hogy üzenetküldéskor gondoljunk a másik fél érzéseire, különösen, ha olyan személyről van szó, aki hajlamos az aggodalomra.
