Az elmúlt hetekben a jövő évi költségvetésen dolgozott a kormány. Arról, hogy mire jutottak, csütörtökön délután a Kormányinfón számol be Varga Mihály pénzügyminiszter Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra társaságában.
Röviden:
- Kész a 2024-es költségvetési tervezet
- Minden területre többet szánnak, a honvédelmi alapra főleg
- Maradnak a családi adókedvezmények, 13. havi nyugdíj, és a rezsicsökkentés
- A költségvetésbe beleszámolták a még meg nem kapott uniós pénzeket, nincs “B-terv” mondta a pénzügyminiszter.
Részletesen:
Az eseményeket itt videón is követheti:
(Cikkünk folyamatosan frissül.)
Varga Mihály azt mondta, háborús időket élünk, de eredményeinket nem adjuk fel, fenntartjuk a rezsivédelmi rendszert, megvédjük elért eredményeinket, tehát a 2024-es egy védelmi költségvetés lesz.
Ezért:
- Megerősödik a honvédelmi alap
- Megmaradnak a családi adókedvezmények
- Biztosítjuk a rezsivédelmi alap forrásait
- Megőrizzük a nyugdíjak értékét és garantálja a kormány a 13. havi nyugdíjat
– sorolta Varga, aki részleteket is mondott az elkészített költségvetési tervből. Eszerint úgy készül az ország, hogy a háború elhúzódik, az ország fizikai védelme így mindennél fontosabb, tehát megerősítik a honvédséget. 1300 milliárd forint megy a honvédelmi alapba, a honvédségre összesen a bruttó hazai össztermék több, mint két százaléka.
A pénzügyminiszter ezután elmondta, hogy a rezsivédelmi alap is megmarad, a rezsicsökkentés is. Mindezzel együtt lehetőséget látnak arra, hogy a cégekre kivetett terhek – az extraprofit adók – csökkenjenek, a nagyvállalatokra kivetett pluszterhek csökkentésének kivezetése megkezdődik jövőre.
A kormány célja továbbra is az, hogy a gazdasági visszaesést elkerüljük és a növekedés folytatódjon. 2023-ra 1,5 százalékos növekedést várnak, 2024-re 4 százalékot. Az ország adósságcsökkentésének dinamikáját megtörte a járvány és a háború, de fenntartják, hogy 2024-ben 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya, 2,9 százalék, az államadósság pedig 66,7 százalékra csökken a tervek szerint 2024-re.
- 2024-re éves 6 százalékos inflációt akar elérni a pénzügyi kormányzat.
- 255 milliárdos, a GDP 0,3 százalékának megfelelő tartalékot is elkülönített a kormány.
Kiemelten kezelik a családok támogatást, megmaradnak a családi adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj is – sorolta a pénzügyminiszter. Marad az inflációkövető nyugdíjemelés is.
A cél, hogy Magyarország 2024-ben is védeni tudja a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és fenn tudják tartani a rezsivédelmi alapot.
Összefoglalva a tervek:
4 százalékos növekedés, 2,9 államháztartási hiány, 66,7 százalékos államadósság és 6 százalékos infláció.
Gulyás Gergely:
Az Unió országspecifikus ajánlásai között Magyarország is fontosnak tartja a célt, hogy a költségvetési hiányt mérsékelni tudjuk.
Nem mindegy azonban, hogy érjük ezt el. az Európai Bizottság javaslatát, hogy a rezsicsökkentést eltöröljük, ezt Magyarország elutasítja. Hiába szerepel az ajánlásban, hogy Magyarország 2023 végére szüntesse meg a rezsitámogatást, ezt nem fogjuk megtenni, a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában marad – mondta Gulyás Gergely.
A kondicionalitási eljárásról szólva azt mondta Gulyás Gergely, hogy annak az eljárásnak nincs kijelölt vége, de ez az uniós pénzek csak egy kis részét érinti. A költségvetési illetve helyreállítási alap pénzeinek esetében támasztott feltételeket teljesítettük, Júniusban vagy július legelején már számlákat is tudunk küldeni.
Kérdésekre adott válaszok:
– Megszüntetheti Brüsszel a rezsicsökkentést? Válasz: Nem. a közösségi jog alapján nem is helyes ilyen kérést, javaslatot megfogalmazni az Európai Bizottság részéről.
– Magyarországtól el akarják venni a soros uniós elnökséget, mi lesz ennek a következménye? Válasz: Az Európai Parlament előtt van egy ilyen tervezet, de mivel az EP-nek valójában nincs ebben hatásköre, ez olyan, mintha az azeri parlament akarna erről dönteni, de nem akarom megsérteni az azeri parlamentet azzal, hogy az európai parlamenthez hasonlítom – mondta Gulyás Gergely.
– Bevezeti Magyarország az eurót? Válasz: Varga Mihálytól: nincs rá céldátum és nincs most ilyen terve a kormánynak.
– Még a mostani ülésszakban elfogadják a költségvetést? Válasz: Ez a terv, jövőhét kedden a 2024-es költségvetési tervezetet be fogom nyújtani – mondta Varga Mihály. A költségvetést az uniós eljárások nem befolyásolják, számítunk mind a 7 éves tervezési program forrásaira, min a helyreállítási program forrásaira. Ezt be is terveztük a költségvetésbe, hisz a feltételeket teljesítettük, arra számítunk, hogy a tárgyalásokat idén lezárhatjuk és már idén, de legkésőbb jövőre megkapjuk a pénzt.
– Rászorultsági alapon fogják odaítélni a rezsicsökkentést? Válasz: Nem, nincs ilyen terv.
– Az árstopokat kivezetik idén? Válasz: Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, az inflációt kell lecsökkenteni az árstopok kivezetéséhez. Az év végére egyszámjegyűre csökkentjük az inflációt, ezen dolgozunk – mondta Varga Mihály.
– Mi történik, ha az uniós pénzek nem jönnek meg, lesznek megszorítások? Válasz: nincs B-terv, azzal számolunk, hogy megkapjuk ezt a pénzt. Megszorításokra nem kerülhet sor, a szót sem ismerjük – mondta Varga Mihály.
– Az uniós költségvetési biztos szerint sem az Erasmus, sem a Horizont programban résztvevő magyar diákok nem élvezhetik a programokat már, nem kapnak pénz, mi lesz ezekkel a programokkal? Válasz: Úgy tervezünk, minden terület többletpénzre számíthat. A számok némileg módosulhatnak, de az oktatásban is 3400 milliárd forintot költünk, ebből csak a bérekre 1200 milliárd forintot, ami 126 milliárddal több, mint idén. Ha az uniós forrásokat hozzá tudnánk tenni, a pedagógus béremelés teljes mértékben megvalósulhatna. Az Erasmus és Horizont programokra van tartalék.
– Mennyire reális a tavalyi visszaesés után az idei 1,5 százalékos GDP növekedés? Válasz: szeretnénk pozitív tartományban tartani a növekedést, sok mindentől függ, az energiaáraktól is. A magyar gazdaság alapjai stabilak, az első félév után tartunk egy ellenőrzést, s ha kell, hozzányúlunk bizonyos pontokhoz.
– Matolcsy György ismét a kormányt kritizálta. Válasz: Legfőbb szövetségesünk az infláció letörésében a Jegybank, így örülünk, hogy ő is látja, hogy a legnagyobb ellenség most az infláció. Kritikáit ismerjük, de nem volna szerencsés a sajtón keresztül üzengetni neki, erre megvan a megfelelő fórum, havonta egyeztetünk – mondta Varga Mihály.
– A forint árfolyama, hogy változhat? Válasz: Azzal számolunk, hogy 2024-ben átlagosan 385 forintos euró árfolyammal lehet majd számolni.
– A különadók kivezetésével mi a terv? Válasz: A rezsivédelmi alapba kerültek ezek a pénzek, a rezsivédelmi alapot megterveztük, a pénzintézetek, energiaszektor, gyógyszerágazat és a legfontosabb területeken 2024-ben az extraprofit adó kivezetése meg fog kezdődni – mondta Varga Mihály.
– A jegybank idén várható veszteségének arányos megtérítését betervezték a költségvetésbe? Válasz: Pontosítást kértem a költségvetési tanácstól, hogy milyen nagyságrendekben kell gondolkodni, ma ment el nekik a nevét. Sokféle összeg kering, ezért szeretnénk egy olyan választ, ami a tervezési munkát segíti.
– A GDP százalékában mennyit költenek az egészségügyre és az oktatásra? Válasz: Növekedni fog az egészségügyi rendszer támogatása, de a költségvetési tanács válaszát követően fogok tudni pontos adatokat mondani, jövőhét kedden – mondta Varga Mihály.
– Mi van a debreceni oltóanyaggyárral, aminek tavaly már működnie kellett volna, de egy kapavágás sem történt? Válasz: A háború és az elhibázott szankciók miatt csúszás van, de a program halad, mégpedig jól. Attól függ, hogy mit fogunk gyártani, mert vélhetően koronavírus elleni oltóanyagot már nem érdemes. nem igaz, hogy egy kapavágás sem történt, messze túlvannak a “bokrétaünnepen” – mondta Gulyás Gergely.
– Kit fog érinteni az extraprofitadók módosítása? Válasz: A költségvetéssel együtt az adótörvényeket is változtatjuk, ebből ki fog derülni és tájékoztatást fogunk adni. Ez a kormány az adócsökkentések kormánya – mondta Varga Mihály.
– A gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltok közül sok bezárt, tervezik, hogy megemelik a receptre adható segédeszközök számát? válasz: érzékeltük hogy többletforrásokra van szükség a finanszírozáshoz, de részleteket a szaktárca tud mondani – mondta Gulyás Gergely.
– Embercsempészeket engedtek ki a börtönből, hogy ellenőrzik, hogy három napon belül tényleg elmennek? Válasz: Aki nem megy el 3 napon belül, az újra börtönbe megy. 650 milliárd forintot fordítottunk uniós határvédelemre, Brüsszel ennek mindössze 1 százalékával támogatott minket, más, jobb helyzetben lévő országokat sokkal több pénzzel. 2000 embercsempész van börtönben, évente 5 millió forintba kerül az eltartásuk. Szám szerint nem tudjuk, hogy az elengedett 700 ember hova ment, a hazájába, vagy más országba.
