A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mekkora lenne most az átlagnyugdíj, ha a nyugdíjemeléseket nem csak az infláció, hanem részben a bérek alakulása is befolyásolta volna.
Az elemzés eredményei rávilágítanak arra, hogy az inflációkövető rendszer helyett egy svájci indexálás szerinti emelés jelentősen növelhette volna a nyugdíjasok juttatásait.
Az inflációkövető nyugdíjemelés
A magyar nyugdíjemelési rendszer jelenleg inflációkövető. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjakat minden év januárjában az adott évre tervezett infláció mértékével emelik. 2024-re például 6%-os inflációval számolt a kormány, így januárban a nyugdíjak is ennyivel nőttek.
Azonban ha az év során az infláció magasabb lenne a tervezettnél, a kormány köteles évközi korrekciót végrehajtani, amelyet novemberben, egy összegben fizetnek ki a nyugdíjasoknak.
A svájci indexálás hatása
Korábban Magyarországon a nyugdíjemelések során alkalmazták a svájci indexálást, amely az inflációt és a béremelkedés ütemét egyaránt figyelembe vette. Ez az eljárás 50-50%-os súllyal vette figyelembe az inflációt és a bérek növekedését, így a nyugdíjak emelése részben a bérdinamikához is igazodott.
Azonban 2012-től kizárólag az inflációt követik a nyugdíjemelések, ami a nyugdíjak bérektől való leszakadásához vezetett.
A nyugdíjak és a bérek közötti különbség
A nyugdíjak bérektől való leszakadása jól látható a számokból. 2014-ben az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér hányadosa 67,6% volt, míg 2022-ben ez az arány már csak 54,5%-ot ért el.
Az inflációkövető nyugdíjemelés nem tudta tartani a lépést a béremelkedésekkel, így a nyugdíjasok relatív helyzete romlott a dolgozókhoz képest.
Mennyivel lenne magasabb az átlagnyugdíj a svájci indexálással?
A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogyan alakult volna az átlagnyugdíj, ha 2013-tól kezdődően a nyugdíjemeléseket 50-50%-ban az infláció és a béremelkedés alapján határozták volna meg.
Az eredmények szerint 2024-ben az átlagnyugdíj 231 ezer forint helyett kb. 252 ezer forint lenne. Ez azt jelenti, hogy minden nyugdíjas nagyjából 9,3%-kal több juttatást kapna.
A magasabb nyugdíjak költségvonzata
A magasabb nyugdíjak azonban magasabb állami kiadásokat is eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítani.
Ha a nyugdíjakat 9,3%-kal magasabbra emelnék, ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg akkora plusz kiadást jelentene, mintha bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.
A Bankmonitor szakértőinek számításai alapján egy svájci indexálás szerinti nyugdíjemelés jelentősen növelte volna az átlagnyugdíjat az elmúlt évtizedben. Bár ez nagyobb kiadást jelentene az állam számára, a nyugdíjasok anyagi helyzetének javításában fontos szerepet játszhatna.
Az inflációkövető rendszer hosszú távon a nyugdíjak bérektől való leszakadását eredményezi, ami a nyugdíjasok életszínvonalának romlásához vezet.
