Az izraeli háború árnyékában különösen érdekes volt hallgatni, amiket Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli interjújában mondott.
A miniszterelnök természetesen az izraeli helyzettel kezdte a beszédét.
– Olyan brutális dolgok történtek ott, amiktől az ember megrendült. Imádkozunk a hozzátartozókért, a túlélőkért. A második gondolatunk az, hogy adjunk hálát a Jóistennek, hogy mi békében élhetünk. Az a politikusok dolga, hogy a magyarokat a választott vezetőik megvédjék. Magyarország mindig is a terrorizmus ellen volt. Az első, amit remélek, hogy mindenkit ki tudunk onnan hozni, azokat a magyarokat, akik el akarják hagyni a helyszínt. Ez nem olyan egyszerű. Azért is adjunk hálát, hogy magyarok nincsenek az áldozatok között, legalábbis egyelőre úgy tűnik. Ha megtámadnak egy országot terrorista akcióval, annak válaszlépésre van joga, lépnie kell. Amennyire csak lehet, lokalizáljuk a konfliktust. Ez a háború a terrorizmus ellen van, államközi háború még nincs. Akkor lenne nagy baj, ha Izrael háborúba keveredne valamelyik szomszédos arab állammal. A magyar diplomáciának ezért az a dolga, hogy miközben elismeri Izrael jogát a válaszlépésre, meg kell akadályozni, hogy eszkalálódjon a háború.
Orbán Viktor szerint Donald Trump elnöksége alatt sokat javult az izraeli–arab viszony.
– Már éppen kezdtek jó irányba menni a dolgok, erre ez a terrorakció történt. Azt mondom, amit csak lehet, meg kellene menteni az elmúlt évek sikereiből. A vészcsengőt megszólaltatja a fejünkben, hogy egész Európában szimpátiatüntetéseket szerveznek a terrortámadás mellett. Magyarországon nem volt és nem is lesz ilyen, ezt mindenki felejtse el. De Európa rengeteg városában ez történik. A migránsokkal együtt az elmúlt években a Hamász emberei is beszivárogtak Európába. Adjunk hálát, hogy mi 2015-ben ezt megakadályoztuk.
Magyarországon Európa egyik legnagyobb számú zsidó közössége létezik, de ők magyar állampolgárok, akiket a magyar államnak meg kell védeni. Magyar állampolgárok nem érezhetik veszélyben magukat, ezt meg kell akadályozni. A veszélyek korába léptünk, de a magyar államnak kötelessége megvédeni őket.
– Minden tisztelem mellett azt kell mondanom, Brüsszelben vakok. Arra akarnak kötelezni minket, hogy azokat, akik a déli határunknál agresszívan, fenyegetőzve, fegyverrel fellépve akarnak betörni, engedjük be. A lengyel–magyar ellenállást félretolták, és meghívták Európába a migránsokat. Jó néhány ezret kellene fogadnunk nekünk is, s egy tízezer fő környéki migránsgettót kellene felépítenünk. Ez abszurd! Egyetlen modell vált be eddig: ez a magyar. A magyar határon nem lehet jogszerűtlenül átlépni. Ha nem tartanánk őket féken, százezer számra érkeznének hozzánk és Európába. A korábban megkötött írásos megállapodásokat félretolták a brüsszeliek, hogy ránk erőszakolják az akaratukat. Ezért a mostani brüsszeli vezetőknek távozniuk kell, változásra van szükség, mivel folyamatos biztonsági kockázatokat jelentenek ránk nézve. Ha megkérdeznék a nyugat-európai polgárokat, a nagy többség azt mondaná, olyan migránshelyzetet szeretne, mint Magyarországon. Ennek azonban az uniós vezetők épp az ellenkezőjét teszik. Európában egyedül a magyar hang képes megszólalni az emberek érdekében, hiszen sehol máshol nem kérdezték meg az embereket arról, mit szeretnének.
A legutóbbi inflációs adat 12,2 százalékos volt, közeledünk az egy számjegyű infláció felé.
– Nem látok most olyan akadályt, amely közbeléphetne, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. A kormánynak az elmúlt időszakban lépnie kellett, be kellett avatkoznia a gazdaságba, ami meghozta az eredményt. Én úgy látom, hogy novemberre meg is lesz az egy számjegyű infláció. Volt azonban ennél nagyobb ambíciónk is: miközben az infláció ellen küzdünk, szerettük volna a gazdaságot is növelni. A kettő azonban nem ment együtt. Így ez az év az infláció letörésére ment el, a következő év lesz a gazdasági növekedés éve. Ez nem lesz egyszerű, hiszen kicsi a piacunk, és ha a többi ország gazdasága nem növekszik, sokkal nehezebb lesz a dolgunk. A világban ma zajlik egy nagy vita: ketté kell-e bontani nyugati és keleti gazdaságra. A jövő héten Kínába utazom egy hosszabb útra, hiszen Ázsia nagyon fontos számunkra, hogy el tudjuk adni a termékeinket.
Ezt a célt szolgálta a georgiai látogatás is az elmúlt napokban.
– Az Európai Uniónak újabb térségekkel kell összekapcsolnia magát gazdaságilag. Georgiában van az európaihoz hasonló berendezkedés. Van egy nagy zászlóshajó programunk, amit velük közösen akarunk végrehajtani.
Magyar sikerektől is hangosak voltak az elmúlt hetek, hiszen Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott.
– Nyilván én elfogult vagyok a magyarok javára. Mindenki érez valamit a szívéhez közelállónak a díjazottakkal kapcsolatban. Két olyan tudósról van szó, akik mély-Magyarországból érkeztek. Az egyikük jön a kun jászvidékről, a másik pedig Mórról. Nem a budapesti belvárosból. Nem jómódú családok gyerekeiről beszélünk. Azt a tehetséget és tudást, ami ebben a népben rejlik, elő lehet csalogatni. Akármilyen nehéz időket élünk is, a magyaroknak nem kell megijedniük, mert itt fantasztikus koponyák teremnek. Ilyenek a tudósaink és a sportolóink is. Azt üzeni ez a két Nobel-díj, hogy ne féljetek, magyarok!
