Magyarország az Európai Unió tagállamai között az utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában.
A szakértők szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a várható élettartam csökkenése esetén a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene, hogy igazodjon az egyre alacsonyabb életkilátásokhoz – írja a Nyugdíjguru.
Az Európai Unió tagállamai között jelentős eltérések vannak a várható élettartamban és a nyugdíjkorhatárban. Az EU-s átlag szerint a 65 éves férfiak várható további élettartama 17,3 év, míg a nők esetében 20,9 év.
Magyarországon azonban ezek az értékek jóval alacsonyabbak: a férfiak esetében csupán 13,2 év, míg a nők esetében 17,3 év. Ez azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig élvezheti a nyugdíjas éveit, míg egy nő 20-21 évig.
A nyugdíjkorhatár tekintetében a magyar nők jellemzően 61-62 éves korban vonulnak nyugdíjba a kedvezményes nyugdíjazás miatt, míg a férfiaknak el kell érniük a 65 éves kort. Statisztikák szerint a magyar férfiak 73 százaléka, a nők pedig 87 százaléka éri meg a 65 éves kort.
Azonban az egészségben eltöltött nyugdíjas évek száma mindkét nem esetében alacsony: mindössze 4,9 év. Ez az egyik legrosszabb adat az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a magyar nyugdíjasok gyakran betegségekkel és csökkenő életminőséggel kénytelenek szembenézni.
Nyugdíjkorhatár emelések az EU-ban
Az Európai Unió számos tagállamában már bevezették vagy tervezik a nyugdíjkorhatár emelését. Például:
- Spanyolország: 2027-től
- Belgium: 2030-tól
- Németország: 2031-től 67 évre
- Dánia: 2035-től 69 évre
- Olaszország: 2050-től 69 év és 9 hónapra
Svédországban rugalmasan kezelik a nyugdíjkorhatárt: bárki igényelheti az öregségi nyugdíjat 63 és 69 éves kor között, de a nyugdíj összegének mértéke attól függ, hogy milyen korán igénylik azt.
Magyarországi nyugdíjkorhatár és tervek
Magyarországon legutóbb 2010-ben emelték fel a nyugdíjkorhatárt 62 évről 65 évre. Ez a korhatár magasabb, mint tizenegy másik EU-tagállamban, azonban az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint ahogy a várható élettartam. Emiatt jelenleg nincs szükség további emelésre.
Az EU számos országában alkalmazzák azt a gyakorlatot, miszerint a nyugdíjkorhatárt az élettartam változásaihoz igazítják. Az Európai Unió javaslata szerint Magyarország is rugalmasan alkalmazkodhatna, és változtatni lehetne az öregségi nyugdíj korhatárán az életkilátások függvényében.
Ha például csökkenne a várható élettartam, akkor ennek megfelelően csökkenthetnék a nyugdíjkorhatárt is.
A nyugdíjas évek és a várható élettartam közötti különbség Magyarországon komoly problémákat jelez.
A nyugdíjkorhatár és az élettartam összhangjának biztosítása érdekében szükség lehet további reformokra és alkalmazkodásra, hogy a nyugdíjasok életszínvonala javuljon és a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá váljon.
