Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa az emberiség történetének egyik legsúlyosabb tragédiája, mely hosszú évtizedeken át hagyományozza az emlékezetünkben az elpusztítás és a veszély mély benyomását.
Az egykor virágzó Pripjaty városa hirtelen kiürült, és az erőmű környéke hosszú időn keresztül sugárzó romhalmazzá vált. Azonban Artur Kornyejev nevét a fotográfia világában említik, mivel olyan fényképet készített, amely bemutatta a csernobili erőmű 4-es blokkjából kiömlő, veszélyes kóriumot.
Kornyejev, aki maga is fotós és katasztrófafényképész volt, nem rettent vissza attól, hogy közel menjen a világ egyik legveszélyesebb helyszínéhez. Évtizedek óta járta a csernobili erőmű területét, részt vett a romok eltakarításában, és még a kupola tervezésében is szerepet vállalt, amely védelmet nyújt a katasztrófa sújtotta reaktor felett.
Az igazi merénylet azonban a veszélyes kórium dokumentálása volt. Ez az anyag a megolvadt reaktorból szivárgott ki, és az “elefántláb” elnevezést kapta a sajátos megjelenése miatt.
Kornyejevnek sikerült egyedülálló fotót készítenie erről a katasztrofális anyagról, ami még a katasztrófa utáni napokban valóságos életveszélyt jelentett volna. A fotó egy dokumentumtárban pihent éveken át, egészen 2013-ig, amikor egy újságíró rálelt a digitális archívumban.
A képen Kornyejev maga is feltűnik, fejlámpájával a kezében, de nem tudott sokáig a veszélyes anyag közelében maradni.
Az interjúkban elmondta, hogy még a kép készítése is komoly kihívás elé állította az emberi kitartását és bátorságát. Azonban ez a kép nemcsak a csernobili katasztrófa történetét örökíti meg, hanem azoknak a hősiességét is, akik a legnagyobb veszélyek között is képesek voltak dokumentálni és megosztani a tragédia súlyos következményeit a világgal.
Artur Kornyejev példája rávilágít arra, hogy a fotográfia néha az emberi elszántság és felelősségvállalás kifejezője is lehet.
