Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában részletezte a minimálbér és a garantált bérminimum következő három évre vonatkozó emelési terveit.
Az előrejelzések szerint a minimálbér 2025-ben 9%, 2026-ban 13%, 2027-ben pedig 14%-kal növekszik, míg a garantált bérminimum 2025-ben 7%-kal emelkedik.
Czomba szerint a bérnövekedés mellett a reálkeresetek is emelkedni fognak, amit az alacsony, várhatóan 3-4%-os infláció is támogat. Az államtitkár kiemelte, hogy a hároméves megállapodás fontos üzenet a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára a jelenlegi globális bizonytalanság közepette.
A bérmegállapodás kezdetén a munkaadók átlagosan 10%-os, míg a munkavállalók 12%-os minimálbér-növekedést javasoltak. A megállapodás azonban a nagyobb növekedési pályát választotta, melynek célja, hogy 2028-ra a minimálbér elérje a 400 ezer forintos bruttó összeget, ehhez 2027-ről 2028-ra további 8%-os emelés szükséges.
A vállalkozások támogatása érdekében a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szocho) befizetését csúsztatott módon kell teljesíteniük. Ez azt jelenti, hogy:
- 2025-ben a 2024-es,
- 2026-ban a 2025-ös,
- 2027-ben pedig a 2026-os szint alapján számolják a szocho-t.
Ez a könnyítés elsősorban azokat a munkáltatókat segíti, akik minimálbéres dolgozókat foglalkoztatnak.
Magyarországon jelenleg:
- 211 ezer ember keres minimálbért,
- 330-340 ezer ember garantált bérminimumot.
Összességében a 4,7 millió munkavállalóból egymillió ember közvetlenül érintett a béremelésben. Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a béremelések következtében a munkáltatók költségei jelentősen nőnek:
- A minimálbérre jutó munkáltatói költség havi 27 120 forinttal,
- A garantált bérminimum esetében havi 25 764 forinttal emelkedik.
A béremelkedések fenntarthatósága érdekében Czomba hangsúlyozta a termelékenység és hatékonyság növelésének fontosságát, amit a kormány kis- és középvállalkozásoknak szóló támogatási programokkal kíván elősegíteni.
Miközben Czomba optimistán nyilatkozott a bérnövekedés gazdasági hatásairól, Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a nem minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók esetében a béremelések mértéke alacsonyabb, átlagosan 3-8% között mozog.
A béremelések ugyanakkor nemcsak a munkavállalókra, hanem az állami szektorra is nagy hatással lesznek, mivel számos ellátási forma – például a vasúti, postai dolgozók bérei – közvetlenül a minimálbérhez kötött.
