A magyar munkaerőpiac 2024-es adatai szerint nemcsak a klasszikusan munkaerőhiányos ágazatok, mint az egészségügy és az oktatás küzdenek komoly gondokkal, hanem a közigazgatás és a kiskereskedelem is vészhelyzet közelében van. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által nemrégiben kiadott összegzés és a Pénzcentrum elemzése szerint a negyedik negyedévben ugyan sikerült több mint 9 ezer üres álláshelyet betölteni, de összességében több mint 65 ezer pozíció maradt betöltetlenül.
Ez a szám nemcsak évtizedes távlatban magas, hanem struktúrájában is aggasztó. A feldolgozóipar, az államigazgatás, az egészségügy és az adminisztratív szféra egyaránt súlyos kihívásokkal néz szembe. A Pénzcentrum által megszólaltatott szakszervezeti vezetők szerint a háttérben rendszerszintű problémák húzódnak meg: alacsony bérek, túlzott terhelés, és a kormányzati intézkedések elmaradása.
Hol a legnagyobb a baj? – A munkaerőhiány toplistája
Toplistán a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok (2024. IV. negyedév, ezer fő)
- Feldolgozóipar – 12,0
- Közigazgatás – 9,4
- Egészségügy, szociális ellátás – 9,0
- Adminisztratív szolgáltatások – 7,6
- Oktatás – 6,1
- Kereskedelem – 3,9
- Szállítás, raktározás – 3,6
- Tudományos és műszaki tevékenység – 2,8
- Információ, kommunikáció – 2,1
- Pénzügyi szolgáltatások – 1,9
A lista élén álló feldolgozóipar és közigazgatás mellett az egészségügy és oktatás is évek óta krónikus munkaerőhiányban szenved. Ezek a szektorok kulcsfontosságúak a társadalom működéséhez, így a kieső dolgozók hatása az egész ország működésére rányomja a bélyegét.
Közigazgatás: kimerült közszolgák, halogatott kormányzati válaszok
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Pénzcentrumnak adott interjújában világossá tette:
„Annyira nincsenek megfizetve a munkavállalók, hogy ide nem sikerül új munkaerőt felvenni, ráadásul folyamatosan áramlik ki a képzett munkavállaló a szektorból.”
A szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni az állami illetményalapot, hogy a közszolgálat újra vonzó legyen. Jelenleg ez az összeg 38 650 forint, amit egyes települések esetében pótlékkal próbálnak kiegészíteni, ám ez nem jelent rendszerszintű megoldást.
„Ha ezt a tendenciát a kormány nem állítja meg, és nem tesz intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a szakmailag felkészült munkavállalókat megfizesse, akkor ez a tendencia folytatódni fog.” – figyelmeztetett Boros Péterné.
A probléma nem csupán a bérkérdésről szól. Az elmúlt években a szabadságok számát is csökkentették, a munkaidő nőtt, a terhek pedig fokozódtak.
„Amikor tart a munkaerő kiáramlása, de a megmaradó feladatok nem csökkennek, akkor azokra az emberekre, akik egyébként elégedetlenek a helyzetükkel, azokra több munkateher hárul.”
Kereskedelem: kiégett dolgozók, akik inkább otthon maradnának vasárnap
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint:
„A kereskedelmi dolgozók többsége három műszakban dolgozik hétfőtől vasárnapig. Jön a húsvét, ünnep előtt mindig többen vásárolnak, a terhelés is nagyobb, és néha már tényleg úgy beszélnek a vásárlók a bolti dolgozókkal, ahogy egyáltalán nem kellene.”
A vásárlók sokszor a bolti dolgozókon töltik ki a feszültségüket, például az árrésstop okozta félreértések miatt:
„A vásárlók több esetben kifogást emeltek akár a régebbi árak miatt, és ezt a kifogásukat az ott dolgozó munkavállalóknak továbbították – holott nem ők döntöttek.”
Sokan inkább lemondanak a vasárnapi pótlékról, csak hogy a családjukkal tölthessék az időt. A munkarend és a fizetés nem teszi vonzóvá a szakmát – különösen hosszú távon.
Kitekintés: mit veszít az ország?
A munkaerőhiány nemcsak az adott ágazatokat érinti. A közszolgáltatások minősége csökken, a lakossági ügyintézés lassul, az egészségügyben hosszabbak a várólisták, az iskolákban pedig pedagógushiány nehezíti a tanítást. A versenyszférában, különösen a kereskedelemben pedig a dolgozók túlterheltsége szolgáltatási problémákat, sőt akár eladási kiesést is eredményezhet.
A tendencia tehát mindenkit érint, közvetve vagy közvetlenül.
Mi lehet a megoldás?
- Az állami illetményalap emelése legalább 80 ezer forintra
- Bérrendezés a közigazgatásban és a kereskedelemben
- A szabadságok visszaállítása a korábbi szintre
- Intézményes érdekegyeztetés visszaállítása
- A női munkavállalók tehermentesítése, családbarát munkahelyi környezet
Összegzés: nem lehet tovább halogatni
A KSH és a Pénzcentrum adatai, valamint a szakszervezeti tapasztalatok alapján egyértelmű: a magyar munkaerőpiac évek óta várt reformja nem halogatható tovább. A feldolgozóipar, az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás és a kereskedelem a társadalom tartóoszlopai. Ha ezek megrepednek, az egész szerkezet sérül.
Forrás: Pénzcentrum.hu, Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
