A nyolcórás iskolakezdés későbbre tolása régóta kedvenc témája a szeptembernek, és a későbbi, 9 órás kezdés tényleg sok szempontból kedvező lenne: a szülők többségének a munkarendjéhez jobban igazodna, és a gyerekek alvásszükségleteit is jobban kielégítené.
Törvényi akadálya lényegében nincs a változtatásnak, ugyanis Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály.A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 2012-es EMMI-rendelet szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni.
Tehát már a nulladik óra sem kötelező, de a jogszabály megadja rá a lehetőségét. Ha tehát az iskola később szeretne kezdeni, erre is van lehetősége.
A bevezetés mellett szól az, hogy jellemző tendencia az általános és középiskolás gyermekek körében az alvási mutatók romlása, amelyet a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató legutóbbi közös felmérése is megerősített.
Ezek a korosztályok ugyanis egyre kevesebbet alszanak, és az alvásuk minősége is rosszabbodott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el.
A Pénzcentrum összeállításából viszont az derül ki, hogy a szülők nagyobb része ezt a lehetőséget ma még elutasítja, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők. Iskolai végzettség tekintetében nagy különbség nem volt, de megállapítható, hogy minél több évet járt iskolába valaki, annál valószínűbb, hogy hajlana a lehetőség felé.
A gyermekek száma szerint leginkább a nagycsaládosok állnának a kezdeményezés mellé.
