Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi teljesítménye pozitív változásokat hozott a díjterhelési mutatók terén.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss összefoglalója szerint a klasszikus díjterhelési mutató 2023-ban 0,69 százalékra csökkent az előző évi 0,72 százalékról. E csökkenés mögött két fő ok húzódik meg: a jelentősen növekedő vagyon és a nagyobb összegű tagdíjbefizetéseknél alkalmazott sávos, csekélyebb működési költségelvonás.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 21 százalékkal nőtt, ami hozzájárult a fajlagosan csökkenő működési díjterheléshez. A működésre a tagoktól levont díjrész 0,31 százalékról 0,27 százalékra csökkent.
Ez azt jelenti, hogy bár a pénztárak működési költségei összességében nem változtak jelentősen, a növekvő vagyon miatt a tagok arányosan kevesebb költséget viselnek.
A befektetési költségek minimális növekedést mutattak, 0,42 százalékra emelkedve az előző évi 0,41 százalékról. Ez a növekedés elsősorban a 2023-as kiemelkedő hozamok után kifizetett vagyonkezelői sikerdíjaknak köszönhető.
Ugyanakkor a pénztárak továbbra is versenyképes nyugdíjmegtakarítási megoldást nyújtanak, hiszen a költségek emelkedése nem haladta meg a hozamok növekedését.
A korrigált díjterhelési mutató, amely egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus megtakarításához viszonyítja a tagi költségeket, az előző évihez hasonlóan 0,73 százalék maradt.
A működési díjterhelési rész itt is csökkent (0,32-ről 0,31 százalékra), ami a sávos költséghányadot elvonó rendszerek elterjedésének és a növekvő tagdíjaknak köszönhető. A befektetési költségrész szintén minimálisan emelkedett (0,41-ről 0,42 százalékra).
Teljes költségmutató (TKMNYP)
A 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) 2023-ban átlagosan 0,9 százalékra csökkent a 2022-es 0,94 százalékról.
Az eltérő módszertannal számolt költségmutatók egyaránt azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon is 1 százalék alatt marad. Ez rendkívül versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve.
A TKMNYP mutató előretekintő módon modellezi a pénztártagok hosszútávú jövőbeni megtakarításait, szemben a visszatekintő jellegű díjterhelési mutatókkal. E mutatót a pénztárak honlapjaikon is közzéteszik, és az MNB honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel (akár 10 vagy 15 éves periódusra is).
A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák között nem csak a hozamadatok, hanem a megtakarítást terhelő költségek alapján is választhatnak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségcsökkentési eredményei és versenyképes megtakarítási lehetőségei tovább erősítik a nyugdíjcélú öngondoskodás iránti bizalmat, és hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás növeléséhez.
