Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban tovább csökkent az egészségben eltöltött évek száma, születéskor átlagosan 62,6 évre számíthatnak az uniós polgárok.
Magyarországon az átlag ugyancsak 62,6 év, ami növekedést jelent az ország korábbi adataihoz képest. Az idősek esetében viszont már nem ilyen kedvező a helyzet: az uniós átlag 9,1 év, míg Magyarországon mindössze 7,1 évre számíthatnak a nyugdíjkorhatárt elérő polgárok.
Egészségben eltöltött évek születéstől kezdve
Európában Máltán a legkedvezőbbek a kilátások, ahol több mint 70 egészségben eltöltött év vár a lakosokra. A legrosszabb helyzetben Lettország van, ahol ez az érték kevesebb mint 55 év. Az uniós átlag 2022-ben 62,6 év volt, ami megegyezik a magyarok várható egészséges életéveinek számával.
Bár az EU-ban ez a mutató csökkent, Magyarországon növekedett, így előzzük Ausztriát (60,9 év), Horvátországot (60,3 év), Romániát (59 év) és Szlovákiát (57,3 év). Az olaszok, görögök, szlovének, írek és franciák viszont sokkal jobb helyzetben vannak.
Egészségben eltöltött évek a nyugdíjkorhatárt betöltött idősek esetében
A 65 év felettiek esetében az EU-tagállamokban átlagosan 9,1 év egészségben eltöltött évre lehet számítani, míg Magyarországon csupán 7,1 évre. Ezzel hazánk a sereghajtók közé tartozik.
Nálunk rosszabb helyzetben van Románia (3,9 év) és Szlovákia (4,8 év), de például az osztrákoktól (9,4 év) és a szlovénektől (11,4 év) jócskán elmaradunk. A listát vezető norvégokról és svédekről nem is beszélve.
A pandémia hatása az egészséges életévek számának csökkenésére
Az Unióban a 2020-as év egyértelműen nagy változást hozott, melynek legfőbb oka a pandémia és annak közvetlen és közvetett hatásai voltak. Onnantól kezdve ismét csökkenni kezdett a várhatóan egészségben eltöltött évek száma.
Az átlagos 64,6 évről (2019) csökkent 62,6 évre (2022). Magyarországon viszont 2020-ban tovább emelkedett ez a mutató, 2021-ben stagnált, majd 2022-ben minimálisan ismét növekedett.
A 65 éves korosztály esetében az EU-ban 2019-ről 2022-re szintén csökkenés mutatkozott, amit Magyarországon is megfigyelhetünk. A statisztikák alapján az életkorra vetített halálozási adatok mellett a vélt egészséget is figyelembe veszik, melyet önbevallásos módszerrel vizsgálnak.
A járvány hatása Magyarországon
A járvány eltagadhatatlan hatása volt a magyarországi halálozási statisztikákban és az általános egészségi állapotot mutató adatokban. Csökkent a krónikus betegek aránya, miközben a többlethalálozást a koronavírusnak tulajdonítják.
A pandémia közvetett hozadékai közé tartozott a betegellátás korlátozottsága, a stressz, szorongás állandósulása, és az elmaradt szűrések miatt rejtve maradó betegségek.
2022-ben a járvány hatásai enyhültek, de a gazdasági problémák felerősödtek Magyarországon. A rezsiválság és az infláció növekedése is befolyásolhatta ezeket az adatokat. A vélt egészség javulhatott, hiszen enyhült a pandémia hatása, azonban az egzisztenciális szorongás nőhetett.
Nyugdíjkorhatár és a fenntartható nyugdíjrendszer
A nyugdíjkorhatár-emelés kérdése számos tényezőtől függ, köztük a várható élettartamtól és az egészségben eltöltött évek számától. Magyarországon jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, de a gazdasági és demográfiai változások miatt a jövőben valószínűleg szükség lesz újabb emelésre.
A kormány legutóbbi nyilatkozatai szerint a nyugdíjkassza hiányának kezelésére demográfiai programokkal próbálják megoldani a problémát, de a nyugdíjkorhatár emelése is napirendre kerülhet a közeljövőben.
Az OECD jelentése szerint az OECD-országokban is szükséges a nyugdíjkorhatárok emelése, hogy fenntarthatóvá tegyék a nyugdíjrendszereket. Ennek hatására emberek milliói kényszerülhetnek arra, hogy még 70-es éveikben is dolgozzanak.
Az Eurostat friss adatai alapján Magyarországon ugyan javulás látható az egészségben eltöltött évek számában, de az idősek esetében még mindig jelentős elmaradásban vagyunk az uniós átlaghoz képest.
A pandémia és annak gazdasági hatásai is befolyásolták ezeket az adatokat, és a nyugdíjkorhatár-emelés kérdése továbbra is napirenden van, hogy biztosítsák a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.
