Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjkorrekciók terén idén a magyar kormány más irányt vehet, eltérve a tavalyi nyári gyakorlattól.
Valószínűleg nem terveznek további nyári nyugdíjemeléseket, és inkább a nyugdíjtörvényben előírt kötelező időpontban, novemberben érkezhet csak a kiegészítő emelés.
Ennek értelmében a januári 15 százalékos emelés után a következő korrekcióra csak novemberben kerülhet sor, és az várhatóan körülbelül 3 százalék lehet – derült ki a Forbes cikkéből. A kormány visszafogottabb megközelítése azt jelzi, hogy a nyugdíjasok számíthatnak az éves rendes emelésre, de nem valószínű, hogy további rendkívüli nyári emelésekre számíthatnak idén.
A szeptemberi inflációs jelentés hatására várható, hogy a döntéshozók a jövőben minimum 16,5 százalékos, de inkább 18-19 százalékos pénzromlással számolnak. A Magyar Nemzeti Bank az éves inflációra vonatkozóan 16,5-18,5 százalék közötti tartományt prognosztizál. Ennek alapján a legoptimistább becslések szerint a nyugdíjasok novemberben legalább 1,5 százalékos emelésre számíthatnak. Azonban a valószínűbb forgatókönyv 3 százalékos emelést jelent, így az átlagosan 208 ezer forintos nyugdíj összege további 6500 forinttal növekedhet.
Ez a korrekció tíz hónapra visszamenőleg érvényes, így akik a nyugdíjban az átlagnyugdíj összegét kapják, az emelkedett novemberi juttatáson túlmenően további 65 ezer forintos kiegészítést is megkapnak. Ezzel az intézkedéssel a nyugdíjasok számára az elmúlt hónapokban felgyülemlett inflációs hatásokat igyekeznek ellensúlyozni, hogy megőrizzék a vásárlóerőt és kompenzálják a növekvő árak okozta terheket.
Úgy tűnik, hogy az időseknek búcsút kell inteniük a nyugdíjprémiumnak. A nyugdíjtörvény értelmében ez a különleges juttatás csak akkor jár, ha a gazdasági növekedés megfelelő mértékű, vagyis a GDP mutatója eléri vagy meghaladja a 3,5 százalékot. Azonban még a legoptimistább elemzői szcenáriók szerint sem valószínűsíthető, hogy ez 2023-ban megvalósulna. Az MNB legutóbbi előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 0-1,5 százalék közötti mértékben alakulhat, így messze elmarad a szükséges küszöbtől.
A nyugdíjprémium lehetőségének elvesztése további kihívást jelenthet az idősek számára, akik így nem számíthatnak a gazdasági teljesítményhez kötött plusz juttatásra. Ez a gazdasági helyzet a nyugdíjasok pénzügyi helyzetét is befolyásolhatja, és esetleges kompenzációs intézkedéseket vagy más módot igényelhet a vásárlóerő megőrzésére. A jelenlegi kilátások alapján a nyugdíjprémiumra vonatkozó reményekre sajnos nem lehet számítani a következő évben.
