A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert szerint most adott a lehetőség arra, hogy 2025-ben a minimálbér átlépje a 300 ezer forintos határt Magyarországon.
Ehhez azonban több mint 12 százalékos emelésre lenne szükség. Az elnök rámutatott, hogy ez a lépés nemcsak a munkavállalók számára lenne fontos, hanem a gazdaság számára is pozitív hatásokkal járna.
Zlati Róbert kiemelte, hogy a minimálbér emelése mellett legalább 360 ezer forintos garantált bérminimum is szükséges lenne, hogy a két bérforma között ne csökkenjen túlzottan a különbség.
Ezzel elkerülhető lenne, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nominálisan közelítsen egymáshoz, ami hosszú távon a munkavállalói rétegek közötti bérfeszültségekhez vezethetne.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésén szó esett a döntési mechanizmusok megváltoztatásáról és az EU-s minimálbér irányelv bevezetéséről is.
A MASZSZ elnöke kritikával illette a kormány azon javaslatát, amely szerint a jövőben a VKF-en konszenzus helyett egyszerű többséggel lehetne döntéseket hozni.
Zlati Róbert szerint ez a változás a munkavállalók érdekeinek háttérbe szorulásához vezethet, különösen azokéhez, akiket a MASZSZ képvisel.
Továbbá a MASZSZ elnöke elhibázottnak tartja azt a javaslatot is, amely kizárná a közszférában dolgozók szakszervezeteit az országos szociális egyeztetésekből.
Rámutatott, hogy az EU-s minimálbér irányelvet 2024. november 15-ig kell a magyar jogrendbe átültetni, ami sürgeti a szociális partnerek közötti egyeztetéseket és döntéshozatalt.
A következő lépésként meg kell határozni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalhatnak a szociális partnerek, valamint azt is, hogy milyen referenciaértékek és adatok alapján állapítják meg a minimálbér összegét.
A VKF ülésén ugyan felmerült a 2025-ös minimálbér- és garantált bérminimum emelés kérdése, de konkrét számokat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
A MASZSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kormánynak a szociális partnerekkel együttműködve kell cselekvési tervet kidolgoznia annak érdekében, hogy elérjék a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettséget.
Jelenleg azonban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt, ami komoly kihívást jelent a jövőre nézve.
Az elkövetkező időszakban folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a döntéshozatali mechanizmusok átalakításáról, amelyek jelentős hatással lesznek a magyar munkavállalók jövedelmi helyzetére és a munkaerőpiac egészére.