Özvegye, Mazsi visszaköltözött Kecskemétre a családjához, de Berki édesanyjával telefonon tartják a kapcsolatot. Júlia aggódik fia feleségéért.
A napokban beszéltem Mazsival. Úgy tudom, képes ellátni a picit, de azt hozzá kell tennem, hogy az anyukája nagyon sokat segít neki a kislány körüli teendőkben. Arra kértem, hogy ha úgy érzi, szüksége van rám, akkor telefonáljon és azonnal megyek.
Ő is nagyon odavan. Azt mondta, hogy már szakember segítséget is kérte és stresszoldókat szed, mert nem tudja mással csillapítani a fájdalmát” – mondta a Borsnak az asszony, majd hozzátette, Mazsival ellentétben ő nem hisz abban, hogy a fia lelke tovább él.
“Sokszor hallottam, hogy a lélek vándorol, ezt még a szüleink, nagyanyáink is mondták. Az az igazság, hogy én egy átlagember vagyok és nem foglalkozom ilyesmivel. Abban nem fogok hinni, hogy holnap szembejön velem az utcán vagy eljön meglátogatni, csak azt nem akarom még tudomásul venni, hogy nincs.”
A temetésről egyelőre Júlia sem tud semmi, de nem is foglalkoznak még ezzel.
“A részleteket illetően még ő sem foglalt állást, de teljes mértékben elfogadom majd a döntését. Én sem foglalkozok most ezzel, bennem most csak a fájdalom van, mert tudom, hogy a gyerekemet soha többet nem fogom látni az életemben.
Ez így nincs rendjén. Mindig felteszem a kérdést, hogy miért ő és miért nem én? Neki kellett volna engem eltemetni és nem fordítva…” – mondta a lapnak Júlia, aki szíve szerint Tatabányán temetné el a fiát.
A boncolás eredményéről még a család sem tud semmit, várják az eredményeket:
“Felhívtam Mazsit, mert szerettem volna megtudni, hogy megérkezett-e már a boncolás utáni toxikológia eredménye. Egyelőre nem tudunk semmit, néhány napba beletelik, mire kiderül, mi okozhatta a halálát.”
