Sokan örültek az idei enyhe januári napoknak, amikor szinte tavaszi időjárás uralkodott az országban. A kevesebb fűtési igény jelentős megtakarítást eredményezett a háztartásoknak.
Azonban az éghajlati szakértők szerint ennek még megisszuk a levét az év során. Bár a téli hónapokban csökkent a fűtési szükséglet, ezzel párhuzamosan nőtt a nyári hűtési igény, és a század végére a nyári energiafogyasztás akár meg is haladhatja a télit.
Hol a legmagasabb a hűtési igény?
A HungaroMet adatai alapján:
Szegeden a legmagasabb a légkondicionálóval felszerelt lakások aránya. 2022-ben itt a lakások 47%-ában volt klímaberendezés, szemben az országos 28%-os átlaggal és a budapesti 37%-os aránnyal.
Az Alföld, különösen a Dél-Alföld és Budapest az a térség, ahol az éves energiaigény a legnagyobb mértékben nőtt az elmúlt évtizedekben.
Ez főként annak köszönhető, hogy ezekben a régiókban korábban is kevesebb volt a fűtési igény, viszont a nyarak az éghajlatváltozás miatt jelentősen melegebbé váltak.
Budapesten és más nagyvárosokban a zöldövezetek fontos szerepet játszanak a hőmérséklet mérséklésében:
A gazdag növényzet természetes árnyékolást és párologtatással hűsítő mikroklímát biztosít.
Ezzel szemben a belvárosi mesterséges felületek (járdák, épületek) fokozzák a hőterhelést, növelve a hűtési energiaigényt.
Belváros és külváros között egyre nagyobb a hőmérséklet-különbség, főként az elmúlt 15 évben, amit részben a légkondicionálók kültéri egységeinek extra fűtőhatása okoz.
Mi vár ránk a jövőben?
A másfélfok.hu szakértői, köztük Szabó Péter (éghajlatkutató), Pongrácz Rita (meteorológus) és Lakatos Mónika (éghajlati szakértő) elemzése szerint:
A téli energiaigény (december-február) csökkenése a jelenlegi gázfogyasztás és hőösszegek alapján mérhető.
A nyári energiaigény (június-augusztus) a villamosenergia-fogyasztási adatok alapján növekszik.
A pesszimista forgatókönyv szerint 2030-ra és 2040-re még kedvező lehet az energiaigény egyenlege, de a század végére jelentős növekedés várható, főként a légkondicionálók elterjedése miatt.
Azonnali kibocsátás-csökkentés esetén az energiaigény közel változatlan maradhat, így elkerülhetők lennének a hűtőberendezések többletköltségei.
Késleltetett intézkedések esetén a nyári hűtési igény tovább nő, ami több légkondicionáló beszerelését és magasabb energiafogyasztást eredményez.
Bár az enyhe telek rövid távon csökkentik a fűtési költségeket, hosszú távon a nyári energiaigény növekedése ellensúlyozhatja ezeket a megtakarításokat. A városok zöldítése, az energiahatékony hűtési megoldások és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák elengedhetetlenek a fenntartható jövő érdekében.
