A nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdések továbbra is az egyik legfontosabb téma a közéletben, különösen azok számára, akik az alacsony nyugdíjak miatt egyre nehezebb körülmények között kénytelenek élni.
A legfrissebb fejlemények szerint az Orbán-kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést, ami a nyugdíjasokat megosztó kérdéssé vált.
Fónagy János, a nemzetgazdasági miniszter helyettese a kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a kormány számára az igazságosságot és a fenntarthatóságot tartja szem előtt.
A differenciált nyugdíjemelés elutasítása
A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője, Gy. Németh Erzsébet kérdezte meg a kormányt arról, hogy terveznek-e emelést a legalacsonyabb nyugdíjak esetében, figyelembe véve, hogy mintegy 500 ezer nyugdíjas él a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által meghatározott szegénységi küszöb alatt.
Fónagy János válaszában úgy fogalmazott, hogy a kormány az igazságos nyugdíjrendszert tartja szem előtt, és a jelenlegi szabályozás szerinte megfelelő alapot biztosít a nyugdíjak fenntartásához.
Hangsúlyozta, hogy a kormány eddigi intézkedései, így a 13. havi nyugdíj kifizetése, illetve a vásárlóerő megőrzése, mind hozzájárultak a nyugdíjasok jólétéhez.
Fónagy János arra is emlékeztetett, hogy 2010 és 2023 között a nyugdíjak több mint kétszeresére nőttek, és a vásárlóerejük 25 százalékkal emelkedett, míg a korábbi évtizedekben jelentős csökkenést szenvedtek el.
Ennek eredményeként a kormány a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzésére törekszik, az inflációkövető nyugdíjemelésekkel.
A nyugdíj, mint biztosítási rendszer
Fónagy János egyértelművé tette, hogy a nyugdíjrendszer biztosítási alapú, és nem szociális támogatás. A nyugdíjak mértékét az aktív korúak által befizetett járulékok határozzák meg, és nem a szociális helyzet alapján.
A miniszterhelyettes szerint a differenciált nyugdíjemelés – amely a jövedelem-átcsoportosítást jelentene – ellentétes lenne a nyugdíjrendszer alapelveivel, és igazságtalan lenne azokkal szemben, akik hosszabb ideig, illetve magasabb járulékot fizettek.
Hozzátette, hogy a differenciált emelés azt eredményezné, hogy akik több ideig dolgoztak, és magasabb járulékokat fizettek, azok alacsonyabb nyugdíjat kapnának, míg azok, akik keveset dolgoztak vagy nem dolgoztak, magasabb ellátásban részesülnének.
A szolidaritás és a méltányosság
Bár a kormány elutasítja a differenciált nyugdíjemelést, Fónagy János emlékeztetett arra, hogy a rendszerben érvényesül a szolidaritás elve is.
A nyugdíjasok, akik alacsonyabb nyugdíjat kapnak, jogosultak méltányossági alapon kérni nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt, amelynek összege 2010 óta csaknem kétszeresére nőtt. Ezzel a lépéssel a kormány biztosítja, hogy a legszegényebb nyugdíjasok ne maradjanak támogatás nélkül.
A nyugdíjasok közötti különbségek növekedése
Bár a kormány az egységes mértékű nyugdíjemelést tartja igazságosnak, a szakértők szerint a különbségek egyre növekednek a nyugdíjasok között.
Farkas András nyugdíjszakértő arra figyelmeztet, hogy 2025-re a legnagyobb veszély a relatív elszegényedés lesz, és egyre több nyugdíjast fenyeget az abszolút elszegényedés is.
A KSH legfrissebb adatai szerint a nyugdíjasok egyharmada nem éri el a szegénységi küszöböt, és minden hatodik nyugdíjas a mélyszegénységi küszöb alatt él.
2023. januári nyugdíjemelés
Idén januárban a nyugdíjak 3,2 százalékkal nőttek, ami megegyezik az előzetesen várt infláció mértékével. A szakértők szerint azonban ez az emelés nem elegendő ahhoz, hogy a legszegényebbek érdemben javulást tapasztaljanak. A különbségek növekedése és a relatív elszegényedés veszélye egyre nagyobb problémát jelenthet a jövőben.
A kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést, és továbbra is az egységes emelés mellett áll. Fónagy János szerint a rendszer igazságos, mivel az alapját a munkavállalók által befizetett járulékok képezik, és a szolidaritás elve is érvényesül.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és igazságossága érdekében a kormány a jelenlegi megoldásokat kívánja folytatni, és biztosítani akarja a nyugdíjasok vásárlóerejének megőrzését.
Azonban a szakértők szerint a jövőben a nyugdíjasok közötti különbségek növekedése és az abszolút elszegényedés veszélye egyre nagyobb problémát jelenthet.
