A kormány új rendelettervezete szerint a 2025. március 1-je után megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyekké alakítanák, és ezeket a középiskolai felvételi pontszámába is beleszámítanák.
A tervezett változtatás célja, hogy hangsúlyozza a kompetenciamérések jelentőségét, és motiválja a diákokat a jobb teljesítmény elérésére.
Az új szabályozás azonban erős vitákat generált a közvéleményben: miközben egyes szakemberek és szülői szervezetek üdvözlik a javaslatot, mások úgy vélik, hogy az hátrányosan befolyásolhatja a diákok fejlődését és jólétét.
A tervezet az oktatásban történt jelentős változtatások részeként jelenik meg.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet szerint a 2025. március 1-je után végzett kompetenciamérések eredményei nem csupán mérőeszközként szolgálnának, hanem közvetlenül belekerülnének az osztályzatokba, és komoly szerepet kapnának a középiskolai felvételi eljárásban is.
Ezt az új rendszerben bevezetett érdemjegy-képzés célja, hogy ösztönözze a tanulókat a felelősségteljesebb felkészülésre és figyelmesebb munkára a tesztek kitöltésénél.
Az új szabályozás értelmében a kompetenciamérés alapján kapott érdemjegy az év végi osztályzatok megállapításakor különös súlyt kapna, és ez is befolyásolná a középfokú iskolákba való bejutás esélyeit.
A rendelet szerint az érdemjegy a középiskolai felvételi rendszerben az összesített pontszámba beleszámítana, így a diákok a teszt eredményei alapján többlet pontokat szerezhetnek a felvételire.
A kormány indoklása szerint a kompetenciamérések fontosságának kiemelése a diákok tanulmányi eredményeinek átfogóbb és pontosabb értékelését biztosítaná.
A cél az, hogy a diákok ne csak az iskolai osztályzatok alapján, hanem az országos mérésen nyújtott teljesítményük alapján is képesek legyenek megmutatni tudásukat és képességeiket.
Pintér Sándor szerint a diákok számára ez a rendszer olyan ösztönző hatással bírna, amely segítene nekik a felkészülésükben és a maximális teljesítmény elérésében.
Az új szabályozás azonban nem mentes a kritikáktól. Több szakértő és szülői szervezet is hangot adott aggodalmának, miszerint a változtatás hátrányosan érintheti a diákokat, különösen azokat, akik nem rendelkeznek azonos tanulási feltételekkel vagy akik nem képesek hatékonyan alkalmazkodni az új rendszerhez.
A kompetenciamérés eredményeinek érdemjegyekké alakítása még nagyobb nyomást helyezhet a tanulókra, ami stresszt és szorongást okozhat.
Az egyik fő aggály az, hogy egyes diákok számára a tesztek nem tükrözik megfelelően a valós tudásukat, mivel a teljesítményükre hatással lehetnek külső tényezők is, mint például a szociális helyzetük, vagy a tanuláshoz való hozzáférésük.
Ezen kívül több szakértő figyelmeztet arra is, hogy a középfokú felvételi rendszer túlzottan a teszteken szerzett eredményekre koncentrálhat, ami elvonhatja a figyelmet a tanulók egyéb képességeiről, például a szociális készségekről vagy a kreativitásról.
Az érdemjegyek és teszteredmények súlyozása elvonhatja a figyelmet a tanulás mélyebb megértéséről, mivel a diákok esetleg inkább a vizsgákra koncentrálnak, mint a tudás valódi elsajátítására.
A rendelettervezet további részletei és a bevezetett szabályok működése február 26-ig kerülhet véglegesen meghatározásra, mivel ekkor zárul le a véleményezési időszak. A kormány várhatóan a társadalmi és szakmai vélemények figyelembevételével hoz döntést a tervezet véglegesítéséről.
Az iskolai közösségek, szülői szervezetek és oktatáspolitikai szereplők számára a közelgő döntés a jövő oktatási rendszerének átalakulására is nagy hatással lehet.
Összességében tehát a kormány célja, hogy a kompetenciamérések eredményét fontos része legyen az iskolai teljesítményértékelésnek és a középiskolai felvételének. Az új szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a diákokat motiválja és segítse a jobb teljesítmény elérésében.
Azonban a tervezet vitát váltott ki, mivel nem mindenki ért egyet a méréses rendszerek fontosságával és a diákok stresszel kapcsolatos potenciális hatásaival. A jövő oktatási rendszerének kialakításában tehát a vélemények és az aggályok figyelembevételével kell majd dönteni a legmegfelelőbb intézkedésekről.
