A geomérnökség fogalma hivatalosan is a köztudatba jutott, amikoris az Amerikai Képviselőház Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottsága tárgyalást tartott a témában. Így az, amit eddig „összeesküvés-elméletnek” tartottak, kilépett abból az árnyékból, amit a hatalmi elit oligarcháinak irányítása alatt álló média vetített rá.
A klímamérnökség vagy időjárás módosítás ellentmondásos témája, amelyet leegyszerűsítve „chem-trial” néven is emlegetnek, először bukkant fel hivatalos keretek között.
A “Geomérnökség: Innováció, Kutatás és Technológia” címmel tartott kongresszusi ülésen a Házbizottság tagjai vettek részt, valamint agytrösztök, akadémikusok és kutatást végző tudósok azzal a céllal, hogy megvitassák a bolygómérnökségi kutatás jövőjét.
A chemtiral-ek témáját érintően az összeesküvés elméletekkel foglalkozók már rengeteg félretájékoztató információt lebegtettek meg a világhálón, hamis tanulmányokkal és fotókkal alátámasztva. Ugyanakkor a Nemzetközi Környezetkutató és Közegészségügyi Folyóirat publikációja szerint a geo mérnökség igenis kezdetét vette és legalább egy anyagot, a szénégetésből származó mérgező szén pernyét már bevetették, amelyet tartályos repülőgépekből permeteztek aeroszol formájában az éghajlat megváltoztatása céljából.
Az ülés célja elvileg az volt, hogy az iparág megszerezze a Trump kormány támogatását az alapkutatások levezényléséhez.
A Kongresszusi Kutatószolgálat meghatározása szerint:
“A ‘geo mérnökség’ kifejezés azt a technológiai sort írja le, amelynek célja a Föld energiamérlegének nagymértékű és szándékos módosítása, a hőmérséklet csökkentése és az antropogén éghajlatváltozás elleni küzdelem. A legtöbb ilyen technológia fogalmi és kutatási szakaszban van, és hatékonyságuk a globális hőmérséklet csökkentése esetében még nem bizonyított. Ráadásul nagyon kevés olyan tanulmány készült, amely dokumentálja a geo mérnökség költségeit, környezeti, társadalmi-politikai hatásait és jogi következményeit. Ha geo mérnökségi technológiákat alkalmaznának, azok várhatóan jelentős, határokon átterjedő hatásokat okozhatnának.
Általánosságban elmondható, hogy a geo mérnökségi technológiák szén-dioxid eltávolító (CDR) vagy napsugárzás-kezelési (SRM) (vagy albedo-modifikáció) módszernek minősülnek. A CDR módszerek az üvegházhatású gázok melegítő hatásával és a szén-dioxid (CO2) légkörből való eltávolításával foglalkoznak. A CDR módszerek magukban foglalják az óceán termékenyítést, a szén-dioxid elkülönítést és lekötést. Az SRM-módszerek az éghajlatváltozással, a Földi légkör vagy felület visszaverő képességének növelésével foglalkoznak. Az aeroszolos befecskendezés és az űrbe telepített reflektorok a példák az SRM módszerekre. Az SRM módszerek nem távolítják el az üvegházhatású gázokat a légkörből, de gyorsabban alkalmazhatók viszonylag azonnali globális hűtési eredményekkel a CDR módszerekhez képest.”
A Washingtoni Egyetem tudósai létrehozták a Tengeri Felhő Világosító Projektet, melynek célja, hogy támogatást szerezzen kis léptékű kutatásaihoz, aminek során részecskéket adnak a felhőkhöz. Ennek a „sztratoszféra aeroszol geo mérnökség” nevű tevékenységnek a lényege az lenne, hogy fényvisszaverő részecskéket juttatnak az atmoszféra felsőbb rétegébe, hasonlóan egy vulkánkitöréshez, amely által hűtő hatást érnének el.
Az ülés Házbizottságának elnöke, Lamar Smith megjegyezte, hogy a „geo mérnökségnek ugyan lehetnek pozitív hatásai a Föld atmoszférájára, még sokat kell tanulnunk.”
„Habár nem vagyunk benne biztosak, hogy mindez elfogadható, egyes tudósok szerint jelentős környezeti haszonra tehetünk szert, gazdaságosabb módon, mint a jogi szabályozások által.”
Ugyanakkor elismerte, hogy létezhetnek nem kívánt következmények is. Rávilágított a pillangóhatás jelenségre, amely miatt a bolygó egyik régiójában bekövetkező éghajlatváltozás katasztrofális hatást válhat ki egy másikban.
„Aggodalomra adhat okot a felhő világosítás miatt kialakuló esőzési minták változása, melynek során egyes területeken sokkal több csapadék keletkezhet, míg másokon kevesebb. Még mindig nem tudunk eleget ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük ezeknek a technológiáknak az előnyeit és hátrányait.” – jegyezte meg Smith.
Ha tetszett a cikk, kérlek, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!
