Kegyetlen gyilkosságok helyszínei, kísértet járta, elhagyott épületek, letűnt korok omladozó emlékei. Bizony, Magyarországon is bőven akadnak olyan látnivalók, amelyek láttán garantáltan feláll a hátunkon a szőr.
10. Kripta Villa, Fonyód
A különös, rózsaszínű épület egy tragikus szerelemnek állít emléket. Abrudbányai-Rédiger Ödön, 1910-ben, erdélyi patikusként beleszeretett Magdusba, egy csodaszép leányba. Már kitűzték az esküvő időpontját, amikor a mindössze 19 éves menyasszony elhunyt.
Ödön összegyűjtötte halott kedvese emléktárgyait és sokáig gyászolta őt. A trianoni döntés után végül úgy döntött, Magyarországon telepszik. Végül családot alapított, és szép vagyonra tett szert, de egyik legnagyobb álmáról sosem mondott le: amikor Erdélyt átmenetileg ismét Magyarországhoz csatolták, az akkor már családos Ödön magához hozatta néhai szerelme földi maradványait és sokáig kutatott a megfelelő hely után, ahol emléket állíthat neki.
Így jutott el Fonyódra, a Sipos-dobra, ahol villát emeltetett. ennek alsó szintjén emlékszobát rendezett be a kedvesének, míg a villa tetején lakást építetett családja számára. Az öröm azonban nem tarthatott sokáig. Az 1950-es években a család vagyonát államosították. A Kripta Villát egy időre megnyitották az idegenforgalomnak, de később az állaga leromlott és már csak raktárnak használták.
Az épület csak nemrég nyitotta meg újra kapuit. Az alsó szinten Ödön és Magdus életnagyságú szobra alussza örök álmát. Úgy tartják, aki ellátogat ide, annak a szerelme örök marad.
9. Ó-Ebergényi Kastély
Az Ó-Ebergényi Kastély körüli legendák nem is annyira porosak, mint hinnénk. Az egyik legnagyobb port kavart esemény a 2000-es években történt. A kastélyban kiállítást rendeztek, egy hölgy pedig fotókat készített az eseményről. Csakhogy a képeken ismeretlen szellemalakok is felbukkantak.
Hogy pontosan mi történhetett a kastélyban, azt nehéz megmondani. Az épület még az 1300-as években épült, de már akkor is egy erődítmény romjaira húzták fel. Bizonyos, hogy föld összeköttetésben áll az Új-Ebergényi Kastéllyal, de állítólag még több, titkos járat is húzódik alatta. Az épületben viszont folyamatosan váltották egymást a családok, így nem tudni, hogy vajon az ott lakók lelkei járnak-e vissza, vagy a már többször észlelt csoszogások és sikolyok valami más, félelmetesebb esemény emlékeit őrzik.
8. Boszorkánysziget
A cserjékkel és bokrokkal benőtt kis félsziget csendesen bújik mag a szegedi Tiszában. Pedig a hely Magyarország egyik legsötétebb eseményének a helyszíne volt. Hazán 124 boszorkányperének jelentős részét Szegeden bonyolították – ezek a perek pedig halálos ítéletekkel végződtek.
1728. július 23-án is három máglya gyulladt ki a Tisza-parton. A tüzekben hat férfi és hat nő lelte halálát. A perbe fogott és megkínzott javasasszonyok, füvesemberek, bábák és gyógyítók ellen kuruzslás és boszorkányság volt a vád. A helyiek szerint a kivégzett emberek szelleme ma is békés félszigeten bolyonganak.
7. Savanyó Jóska keresztfája
Tótvázsonyban található az utolsó bakonyi betyár, Savanyó Jóska kopjafája. A betyárnak már az élete is regénybe illő. Az 1841-ben született Jóska birkalopással kezdte, majd hamarosan az ország legkeresettebb betyárja lett, aki bandájával kisnemeseket, gazdag földesurakat, módos gazdákat rabolt ki. Bár a nép egyfelől Robin Hood-i hősnek tartotta őket, a betyárok hírhedtek voltak arról is, hogy megkínozták az áldozataikat.
Savanyó Jóska fejére végül 1000 forint vérdíjat tűztek ki és 1886-ban életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Egészen 1906-ig raboskodott különböző börtönökben, majd püspöki kegyelemmel szabadult. Rövid időre még szabómesternek állt, de a reumája egyre rosszabbodott. Az orvosok a lába levágását javasolták. Ő azonban inkább az öngyilkosság mellett döntött, 1907-ben saját kezével vetett véget az életének.
6. Nagycenki Mauzóleum
A Nagycenki Mauzóleum őrzi Gróf Széchényi Pál kalocsai érsek földi maradványait. Bár a testet a közelmúltban részletes vizsgálatoknak vetették alá, még mindig nem tudni, az érsek vajon hogyan hunyt el, és ki és pontosan milyen technikával tartósította a testet.
A bécsi udvar Széchényit bízta meg azzal, hogy béketárgyalásokat kezdjen II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel, de a tárgyalások végül kudarcot vallottak. Az érsek néhány évvel később halt meg, és sokan arra gyanakodtak, hogy a sikertelen tárgyalások miatt, bosszúból, arzénnal végeztek vele. A múmia vizsgálata a mérgezést nem tudta kimutatni.
5. Szalafői laktanya
Szalafőn, alig három kilométerre a skanzentől különös romok bukkannak elő a békés tájból. Az elhagyott határőrállomás omladozó épületeit felverte a gaz, a zord falak egy letűnt kor emlékeit őrzik. A laktanya ma már bejárható, de nagyon óvatosnak kell lenni: sok a nyitott akna, omladozó fal, veszélyes épület.
Ha már mindenáron egy kis múltidézésre vágyunk, biztonságosabban kalandozhatunk a közeli Vasfüggöny túraúton.
4. Derenk, a kísértetfalu
Egyszerre különös és tragikus Derenk falu története. A középkori eredetű település 1720-ra egyszer már teljesen elnéptelenedett, ekkor az Esterházyak szervezett betelepítésbe kezdtek, a tájat pedig szepességi górál családok, vagyis lengyel jobbágyok vették birtokba.
A helyi lengyelség teljesen sosem asszimilálódott, az itteniek zárt közösséget alkottak, olyannyira, hogy az innen elszármazottak még a mai napig őrzik az archaikus, lengyel fordulatokat a nyelvükben. A falu sorsa végül 1943-ban pecsételődött meg. Horthy Miklós kormányzó a település határában medvéskertet szeretett volna nyitni, és hogy nyugodtabban vadászhasson, a környező településekre kezdte csábítani a lakosságot. Persze cél volt az erős közösség fellazítása is. 1943-ra már munkaszolgálatosokat szállító vagonok és katonai járművek jelentek meg a környéken, a település pedig gyakorlatilag megszűnt létezni, az itt élő górálok szétszóródtak a környező falvakban.
3. Fekete kastély, Balatonederics
Balatonedericsnek igazi kísértetkastélya van. A Fekete kastély állítólag a tető, mások szerint pedig az ajtó- és ablakkeretek erdeti színéről kapta a nevét. De a „fekete” akár a történetének a jelzője is lehetne.
A kastélyban az első gyilkosságot 1912-ben követték el. A falu gulyása féltékenységből meggyilkolta a szerelmét, a kastély szakácsnőjét. Két évvel később a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő öngyilkosságot követett el. A következő tulajdonos szintén öngyilkos lett, miután felesége megcsalta. Ugyanígy önkezével vetett véget az életének a nő következő vőlegénye, miután őt is felszarvazták.
Az özvegy végül megjárta, harmadik választottja, egy – egyébként tizenháromszoros bigámiával vádolt – férfi végül elszökött a vagyona a nagy részével. A nő végül eladta a a kastélyt egy volt miniszteri tanácsosnak, akiről később kiderült: kettős ügynök volt. A háború előtt látszólag a németeket segítette, valójában azonban a szovjeteknek dolgozott. A németek megsejthették, hogy mi történt, de a tanácsos nem várta meg, hogy elérjék. Még a front átvonulása előtt öngyilkos lett.
A kastélyt később üdülőként hasznosították, de az állaga leromlott és elhagyottá vált. Ma romos-gazos állapotban várja az új tulajdonosát. A kiürült épület különös látványt nyújt – túl közel azonban ne merészkedjünk.
2. Blaskovits kripta, Csikóspuszta
Némi szervezést igényel, ha a csikóspusztai Blaskovits kriptát szeretnénk meglátogatni, az egykori kápolna ugyanis a Körös-Maros Nemzeti Park védett területén áll. A Blaskovits család fejét, Bertalant állítólag a király száműzte a mocsaras területre, de a gazda felvirágoztatta a birtokot. A kápolna később mégis az enyészeté lett.
A temetkezési hely ma borostyánnal benőve, hatalmas fák között bújik meg, pókok, apró erdei lények búvóhelye.
1. Kőbányai pincerendszer
A kőbányai pincerendszer egy részében ma már a víz az úr. Az egykori sörgyár területén még le lehet jutni abba a titokzatos járatrengetegbe, amelyet az egykori kőbányából alakítottak ki. A kőbányászat a 19. század végén szűnt meg itt teljesen. Később a sörgyár hűtésre és tárolásra használta a pincerendszert, majd a II. világháború alatt titkos repülőgép-összeszerelő üzemként és óvóhelyként funkcionált, utoljára pedig gombát tenyésztettek benne. A félhomályos helyiségek évtizedek ipari tevékenységének emlékét őrzik.
