Távol-Keleten segít a jó képességekkel rendelkező magyar akác a globális felmelegedés negatív hatásainak enyhítésében. Dél-Koreában és Kínában kihasználják jó talajmegkötő képességeit, magas fűtőértékét, bútoripari hasznát és méhészetben betöltött szerepét is- közölte a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.
Értékesnek tartják a hazai akácot
A dél-koreai és kelet-kínai szakemberek felfigyelve az akác sokrétű felhasználási lehetőségeire, a magyar szakértőkkel közösen törekednek arra, hogy minél korszerűbb termesztési technológiákat fejlesszenek ki.
Termesztési technológiák fejlesztésén dolgoznak
Rédei Károly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója elmondta, hogy már hat éve dolgoznak együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel azon, hogyan hasznosítható a magyar akác. Juttatnak ki szaporítóanyagot fejlesztési célokra, segítik a csemetetermesztési technológiák bevezetését és közreműködnek erdősítési projektekben is.
Novemberben zárul le a távol-keleti kutatási együttműködés második szakasza, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett.
Hazánkban az akác
Az akác, amely Észak-Amerikában volt őshonos, az 1700-as évek elején jutott el hazánkba Nyugat-Európán keresztül. Jelenleg erdeink nagyjából 23%-át teszik ki és faanyaguk mintegy 50%-át tűzifaként használják fel. Ipari célokra szintén sokoldalúan felhasználható és említésre méltó méhészetben betöltött szerepe is.
Ázsiában az akácot jó talajmegkötő képessége miatt honosították és elsősorban ezen tulajdonsága miatt hasznosítják. Emellett szintén felhasználják a faiparban, méhészetben és nagyobb levelű fajtáit takarmányozásra is.
