A magyar kormány közzétette részletes jogalkotási munkatervét, amelyből kiderül, mikor várhatók a következő nyugdíjemelések, illetve milyen adónemek módosítására kerül sor a 2024-es év második felében.
A munkaterv világossá teszi, hogy a nyár végéig számos jogszabályt fognak módosítani, különös tekintettel az energetikai szektorra és az EU-s források kezelésére. Szeptemberben kisebb kiegészítések és pontosítások várhatók a családtámogatási rendszerben is.
Nyugdíjemelés
A dokumentum szerint a kormány 2024 novemberében tervezi elvégezni a nyugdíjak és más ellátások inflációval való korrekciójának kiszámítását. Ez azt jelenti, hogy az első, emelt nyugdíjak 2025 januárjában érkezhetnek meg a jogosultakhoz.
A munkaterv arra is kitér, hogy októberben kerül sor a 2025-ös költségvetés összeállítására, valamint az adótörvények összehangolására az Európai Unió sztenderdjeivel.
A kormány munkaterve alapján az év második felében további jogszabály-módosítások várhatók, többek között a közlekedés, a területfejlesztés és a klímavédelem terén. Az ilyen intézkedések célja a gazdaság stabilizálása, valamint a fenntarthatóság és az infrastruktúra fejlesztése.
Az EU nyugdíjkorhatárra vonatkozó javaslata
Az Európai Unió szintén aktívan foglalkozik a nyugdíjkorhatár kérdésével, és a várható élettartamhoz viszonyítva állapítaná meg azt. Magyarországon jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban.
Az EU javaslata szerint a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól függően kellene rugalmasan alakítani. Ez azt jelentené, hogy ha a várható élettartam csökken, a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne.
Magyarországon a 65 éves kor elérése után várható élettartam jelentősen elmarad az EU átlagától: a férfiak átlagosan 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek nyugdíjasként. Ez azt is jelenti, hogy sok idős magyar betegségekkel és csökkent életminőséggel tölti nyugdíjas éveit.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami egy gyorsabb növekedést jelentett, mint a várható további élettartam emelkedése.
Jelenleg azonban nincs közvetlen szükség a nyugdíjkorhatár további emelésére, bár az EU más tagállamaihoz hasonlóan Magyarország is fontolóra veheti a várható élettartam alakulásának figyelembevételét a jövőbeni nyugdíjkorhatár meghatározásakor.
A kormány legújabb munkaterve tehát számos jelentős változást hozhat a nyugdíjasok és az adózási rendszer számára, melyek részleteire a következő hónapokban derül majd fény.
