Az idei év végéhez közeledve már biztosnak tűnik, hogy 2024 novemberében nem lesz évközi nyugdíjemelés, és a nyugdíjprémiumra sem számíthatnak a nyugdíjasok.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a januári nyugdíjemelés mértéke várhatóan az éves inflációval megegyezően, körülbelül 3,2 százalékos lesz. Bár a végleges inflációs adatok még nem állnak rendelkezésre, a költségvetés, adótörvények és makrogazdasági mutatók alapján már előre látható a pénzügyi helyzet alakulása.
Miért nem várható nyugdíjkorrekció?
A 2024-es év elején már egy 6 százalékos nyugdíjemelésre került sor, amely az inflációs előrejelzések alapján megfelelőnek bizonyult. Az eddigi inflációs adatok azt mutatják, hogy az év első felében a pénzromlás üteme alacsony maradt, a Népszava által idézett Katona Tamás, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője szerint pedig augusztusban az éves infláció csupán 3,4 százalék volt. Ezt részben az idényáras élelmiszerek (mint például a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök) árcsökkenése, valamint a benzinárak mérséklődése okozta. Ugyanakkor szeptembertől növekedhet az infláció, és a decemberi adat akár 5 százalék fölé is kúszhat. Az év egészére vonatkozó inflációs előrejelzések szerint azonban a mutató nem haladja majd meg a 6 százalékot, így a novemberi nyugdíjkorrekció elmarad.
Nyugdíjprémiumra sem lehet számítani
A nyugdíjprémium kifizetéséhez a gazdasági növekedés mértéke is kulcsfontosságú. Ennek feltétele, hogy a GDP legalább 3,5 százalékkal növekedjen az adott évben. Az idei évre a költségvetés 4 százalékos növekedéssel számolt, azonban a valós eredmények ennek csupán felét mutatták, így a nyugdíjprémium kifizetése is elmarad. Ez komoly csalódást jelenthet sok idős számára, akik a gazdasági növekedés alapján prémiumra számítottak.
Hogyan változtak a nyugdíjemelés számításának szabályai?
Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2011-ben bevezetett tisztán árkövető indexálás jelentősen rontotta a nyugdíjasok helyzetét. Korábban a nyugdíjemeléseket részben a bérek növekedéséhez igazították, így a nyugdíjasok jobban részesültek a gazdaság bővüléséből. Most azonban kizárólag az inflációs adatokat veszik figyelembe a januári nyugdíjemelésnél és az esetleges novemberi korrekciónál.
Ha a régi szabályok szerint számolnák a nyugdíjemeléseket – mondta Katona –, akkor a nyugdíjasok 2024-ben a 10 százalékos átlagos béremelkedés és a nagyjából 5 százalékos infláció alapján 7,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna, nem pedig a 6 százalékot. Bár a különbség évente néhány százalékosnak tűnik, hosszú távon, 15 év alatt jelentős veszteséget jelentett a nyugdíjasok számára.
Nyugdíjak helyettesítési értéke: Egyre nagyobb a lemaradás
A nyugdíjak vásárlóereje az elmúlt években fokozatosan csökkent. Míg korábban a nyugdíjak helyettesítési aránya, vagyis a nyugdíj és a korábbi kereset közötti arány 75 százalék körül volt, ez mára 60 százalék alá esett. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok egyre kevesebb pénzből kénytelenek megélni, miközben a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek.
Bár a nyugdíjemelések és prémiumok kérdése most nem hoz jó híreket a nyugdíjasok számára, a jövőben az infláció alakulása és a gazdasági növekedés befolyásolhatja a nyugdíjak értékét. A jelenlegi szabályozás szerint a következő nagyobb változásra 2025 januárjában kerülhet sor, amikor újra megvizsgálják a nyugdíjak inflációhoz való igazítását. Azonban sok nyugdíjas számára az infláció követése önmagában nem elegendő, hiszen a bérek növekedése is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy biztosítsák az idősek életszínvonalát a növekvő megélhetési költségek közepette.
A 2024-es év tehát a szűkös nyugdíjemelések és elmaradt prémiumok éve lesz, ám a jövőbeni gazdasági és politikai döntések meghatározhatják, hogy ez a tendencia miként alakul a következő években.
