A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívást intézett a lakossághoz, hogy közösen térképezzék fel a magyarországi erdei fülesbagoly populációt.
Az MME a Facebookon közzétett bejegyzéséhez hangmintát is csatolt, hogy segítsék az érdeklődőket a baglyok azonosításában.
Az Egyesület korábban, januárban már sikeresen kérte az állatbarát közösség segítségét az erdei fülesbaglyok telelési szokásainak vizsgálatában, most pedig a költési területeiket szeretnék feltérképezni.
Hol költ az erdei fülesbagoly?
Az erdei fülesbagoly rendszeresen fészkel Magyarországon, és nem vonul el télen. Az ország különböző részein, a Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, ez a leggyakoribb bagolyfaj hazánkban. Télen az állomány gyakran megnövekszik, mivel északabbról is érkeznek egyedek.
A hazai populáció stabil, az 1995–2002 közötti felmérések szerint mintegy 6500–12 000 pár fészkel hazánkban. Az országos állományváltozás trendje azonban nem ismert, mivel azóta nincs elegendő adat. Az MME ezen szeretne változtatni az új felméréssel.
Az erdei fülesbagoly Magyarország legelterjedtebb éjjel aktív madárfaja. Testhossza 35–40 centiméter, szárnyfesztávolsága akár 1 méter is lehet. Nevét jellegzetes, messziről is felismerhető tollfüleiről kapta, de nagy, narancsvörös szemeiről is könnyen felismerhető. A hímek, a tojók és a fiatalok hasonló színezetűek.
Lakott területeken is gyakori
Az erdei fülesbagoly gyakran fészkel lakott területeken. Mivel nem épít saját fészket, más madarak, főleg varjúfélék üres fészkeibe költözik be. Településeken akár fehér gólya fészkében vagy emeleti balkonládában is megtelepedhet.
A költési időszak általában áprilisban kezdődik, de előfordul, hogy egyes madarak már október végén tojást raknak. Az ezekből származó fiókákat januártól február-márciusig lehet látni országszerte.
Az MME felhívja a lakosságot, hogy vegyenek részt az országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérésben. Egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is csatlakozhatnak.
Érdemes figyelni a kiépített infrastruktúrákra és egykori gólyafészkekre, de a fákat is, hiszen a bagoly korhadt faüregben vagy vastag törzsű fák ágvillájában is költhet. A fiókák fészeklakók, és a tojó melegíti őket. Kezdetben a hím látja el élelemmel a családot, majd a fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik.
A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki, és körülbelül három hetesen elhagyják a fészket, még röpképességük elérése előtt. A környékbeli fák koronájában ugrándozva szétszóródnak, és este panaszos, síró hívóhangjukkal jelzik hollétüket.
A felmérés célja, hogy pontos képet kapjunk az erdei fülesbagoly hazai állományáról és szokásairól. Az MME reméli, hogy a lakosság bevonásával sikerül átfogó adatokat gyűjteni, amelyek segíthetnek a faj védelmében és megőrzésében.
Ha te is szeretnél részt venni a felmérésben, látogass el az MME honlapjára vagy kövesd őket a Facebookon. A hangminták és a részletes útmutatók segítségével könnyen be tudsz kapcsolódni a megfigyelésbe.
Ne feledd, minden megfigyelés számít, legyen szó egy fészekről vagy egyetlen bagoly megfigyeléséről. Az erdei fülesbaglyok és az MME köszönik a segítségedet!
