Lehet karidísz a fára, függődísz az ajtóra, dekoráció a karácsonyi csomagolásra, vagy akár készíthetsz belőle szélcsengőt. Sokoldalúan felhasználható, és mindenki észre fogja venni, hogy nem egy szokványos só-liszt-gyurma. Hidd el, semmi köze hozzá!
A díszek elkészítése annak köszönhető, hogy nekünk pár éve hófehér karácsonyfánk van, viszont a díszek beszerzése hosszú évek munkája volt. Ha hiszed, ha nem, nagyon nehéz szép és IGAZÁN FEHÉR díszeket venni.
Márpedig ez tényleg hófehér lesz és gyönyörű szépen csillogó. Nézd csak!
Ha Te is lázasan készülsz már a karácsonyra és érdekelnek a saját készítésű tippek, receptek, lelőhelyek, stb. – kövess és mutatok még párat a nagy napig!
Ezért aztán, amikor megláttam egy külföldi oldalon ezt a csodareceptet, azonnal lecsaptam rá, és alig vártam, hogy szóda-szerda legyen.
Elkészítése nem igényel semmilyen konyhamókus előképzettséget és az eredmény dicséretmágnesként működik. 😉
Hozzávalók:
- 2 egység* szódabikarbóna
- 1 egység (kukorica)keményítő**
- 1+1/4 vagyis 1,25 egység víz (tehát 1 egész egység + még egy negyed egység)
*Az egység az lehet egy pohár, egy bögre vagy akár egy dióhéj is 🙂 – az a fontos, hogy az arányok stimmeljenek. A vízet akkor a legegyszerűbb mérni, ha egy mérőpoharat alkalmazunk és mondjuk a 2 dl-t jelölő vonalat vesszük az egy egységnek. Így a víz mérésekor a 250 ml-ig öntjük a vizet. Remélem, így tiszta és világos. 😉
**A sima, mezei keményítő névre hallgató fehér por is általában kukoricakeményítő és azt bármelyik sima közértben is kapsz. Kukkants bele, mert van, amelyik picit sárgás, Neked a minél fehérebb kell.
(Nálam az egy egység kb. 2 dl volt. Ebből rengeteg (kb. 50 kisebb méretű biztosan) dísz kihozható, úgyhogy első körben szerintem ezzel dolgozz Te is. Elég lesz kinyújtani meg kiszúrkálni. :D)
Mutatok gyorsan egy-két elkészült darabot, hogy kedvet kapj! Gyönyörű lesz a zöld fenyőfán, különlegessé tehetsz vele egy karácsonyi dekorációt vagy ajtódíszt, és tökéletes egy karácsonyi ajándékra is dísznek.
Hogyan készül?
A hozzávalókat öntsd egy lábasba és közepes lángon kezdd el melegíteni. Nagyon hamar elkezd forrni, onnantól van kihívás a kavargatásában, de mégsem sodónyi ideig kell felette állni, úgyhogy nyugi. Az utolsó 5 perc az már kemény menet, de legalább megvan mára az alkaredzés is. 🙂
Íme a kavargatás közbeni fázisok.
Nehéz minden egyes lépést fotózni, miközben kavargatni kell (és mókust a barátnője is cseten kérdezgeti folyamatosan, hogy “Na, milyen?”). 😀
De a lényeg, hogy ne ijedj meg, bármit is látsz közben, a végére csodaszépen összeáll.
Amikor már totál krumplipüré kinézete van (csak sokkal keményebb), akkor kapard ki egy tányérra (ha akarsz, csinálj belőle te is egy szép gömböcöt, de erre egyébként semmi szükség :)) és takard le AZONNAL. Betekerheted alufóliába vagy beteheted egy zacskóba, vagy akár dobozba, a lényeg, hogy ne hagyd kiszáradni.
Fontos! Rögtön takard le vagy zárd el, hogy ne száradjon ki (erre 5 perc – fotózás ideje – alatt simán képes)! Véletlenül se kezdj el vele dolgozni, még ha a te kezed bírja is a meleget, mert szanaszét fog repedni (mármint a cucc).
Ha mégis megszáradna a külső réteg – ahogy nekem 🙂 -, akkor azt vágd le, mielőtt elkezdesz dolgozni a masszával. Ne dobd ki, mert abból is készíthetsz díszeket, csak a száraz darabok miatt csomós lesz. Ettől viccesen néz ki, de precíz, kis mintákat ezzel nem tudsz készíteni.
Ha kihűlt (egy pár órát mindenképp békén kell hagyni), akkor ugyanúgy dolgozunk vele, ahogy bármilyen más keksztésztával vagy mézeskaláccsal (kinyújtjuk, szaggatjuk), azzal a fontos különbséggel, hogy ezt nem sütjük, csak simán a levegőn meg fog száradni Neked! Ugye milyen tökéletes?
Ha nem használod fel azonnal kihűlés után, akkor tedd a hideg masszát rögtön hűtőbe egy jól záródó zacskóban vagy dobozban.
Önmagában is gyönyörű szép a hófehér csillogásával, de ha mégis fel akarod dobni kicsit a sima felületet, még kiszaggatás előtt nyomj a masszába egy csipkedarabot vagy akár egy hajkefét, vagy fenyőágat, de egy toboz végiggörgetésével is különleges hatást érhetsz el. Száradás után festheted és tovább díszítheted, ha szeretnéd (de szerintem ez így szép, ahogy van :P).
Mókusok visszajelzései alapján csillámport is bátran keverhetsz a masszába még főzéskor, illetve illóolajat is rakhatsz bele, hogy illatos díszeid legyenek. 😉
Ha nem használod fel az egészet, akkor a maradékot egy jól záródó zacsiban vagy dobozban még sokáig tárolhatod a hűtőben. Picit megkeményszik, de majd a kezed melegétől újból megpuhul.
Miért szerettek bele a mókusok?
– gyönyörűen festhető
– nincs benne semmi káros anyag
– olcsó
– gyors
– igazi porcelánra hasonlít
– könnyű vele dolgozni
– nem reped
– szódás
Forrás:sporolok.blog.hu
