Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
Jön a szezon negyedik hőhulláma!A jövő hét elején visszatér a kánikula, napról napra erősödik a felmelegedés. Csapadékmentes időre, kevés felhőre, gyenge, mérsékelt légmozgásra van kilátás. Hétfőn 31-35, kedden 33-37 fokos maximumokra számíthatunk.
A Severe Weather Europe oldalán megjelent előrejelzés szerint augusztus 4-én Nyugat-Magyarországon akár 43 fok is lehet.
Röviden: nem lesz 43 fok
A prognózis bekövetkezte az Időkép szerint teljesen valószínűtlen. Egyrészről ők is az időtáv miatt kételkednek, egy hétre legalább 2-3 fokos szórással lehet becslést adni. Másrészről – ami a fontosabb – valami nem stimmel a használt amerikai GFS modellel, amihez épp nemrég adtak ki egy frissítést. A frissítés az eddigi visszajelzések alapján rosszul sült el, és pont a hőmérsékletek irreális mértékű felülbecslésre panaszkodnak a meteorológusok – írja az Időkép. Egy amerikai meteorológust is idéznek, aki szerint az új GFS-t nem lett volna szabad éles üzembe helyezni ekkora blődségekkel.
Akkor nem is lesz kánikula?
Dehogynem. Az Időkép – több modell alapján számítva – is azt írja, jövő héten rekkenő hőségre számíthatunk, már hétfőn 32-37 fok lehet a hőmérséklet, szerdára-csütörtökre 39 fokig durvulhat a hőség, a jelenlegi várakozások szerint 40 fok körül tetőzhet a hőség. Az abszolút rekord egyébként 41,9 fok, azért nem kizárt, hogy ez megdől – bár biztos nem a GFS alapján írt Alpokalján, inkább a Kiskunságon van erre esély.
Szóval egyrészt szakmailag blődségnek tűnik 43 fokkal riogatni a magyar lakosságot – másrészt viszont mennyivel érezzük majd jobban magunkat, ha nem 43, hanem csak 39-41 fok lesz a hét második felében…?
Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de a szegényebb országok igencsak nagyot bukhatnak.
2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk
Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése, főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.
2,1 millió halott, elveszett német GDP
Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.
Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár meg is duplázódhat.
Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte a Bloomberg cikke a szakértő szavait.
Az is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.
A klímaváltozás inkább a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Az energiaellátásra komoly terheket ró majd, hogy közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezésekre. A tanulmány szerint 2 gigawattal több áramot igényel Bangkok, a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén.
Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból
Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet tavaly decemberben deklaráltak . Az országok azt vállalták ebbe, hogy nem engedik meg azt , hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen az átlaghőmérséklet, sőt azt szeretnék, hogy, amennyiben lehetséges a melegedés mértéke maradjon “jóval ezalatt”.
A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.
És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.
Forrás : http://privatbankar.hu
