A szerdai kormányülés döntéseiről ad számot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Kövesse a Blikken a Kormányinfót!
Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a tegnapi kormányülésen Orbán Viktor beszámolt az uniós csúcson történő fontos kérdésekről, először is a migrációról. Továbbra is úgy látják, hogy az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett, ellentétben áll a korábban az állam és kormányfők között létrejött megállapodással, mely szerint a migráció kérdéséről a korábbi politikai ígéret az egyhangú döntésről szólt. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá a döntés meghozatalához.
A jogszabálytervezet kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, emellett évente legalább tízezer kérelmet kellene elbírálnia Magyarországnak, amihez be kellene engedni a kérelmezőket az ország területére, befogadó táborokat létrehozva. A kormány úgy látja, ezek könnyen válhatnak migránsgettóvá, és az előírások alapján nem is lehetnének zártak. Ennek komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van. A befogadótáborok ebben a formában a kerítés lebontásával lenne egyenértékű.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a legnagyobb negatívum, hogy a szabályozás ráerőlteti Európára, Magyarországra a migránsokat, ezért úgy gondolják, Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, ahol a társadalmak még mentesek a következményektől, mindent meg kell tenni.
– A magyar kormány is minden jogi, valamint politikai eszközt felhasznál!
A múlt heti uniós tanácsülés másik fontos pontja, az volt, hogy Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami tizenötszöröse az éves magyar SZJA-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar költségvetés összege – mondta el Gulyás.
Gulyás szerint előkérdéseket kell tisztázni , mégpedig hol van a pénz, mire költötték, mert „Magyarországnak és Lengyelországnak még egyetlen fillért sem adtak”.
Ha megnézzük a pénz elosztását, akkor azt látjuk, hogy 50 milliárd menne ebből Ukrajnának, mondta, ami végképp „a szemfényvesztés csúcspontja”, 1,5 milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne, ehhez Magyarország nem tud hozzájárulni – mondta.
Kiemelte, hogy a családi támogatásokban nem lesznek megszorítások.
„Brüsszel számtalan követelést megfogalmaz Magyarországgal szemben gazdasági területen is”, az elfogadhatatlan részek ebből:
- meg kéne szüntetni a hatósági energiaárakat, ez a rezsicsökkentés felszámolását jelentené;
- emellett pedig meg kell Magyarországnak vizsgálnia a családügyi-, oktatási-, egészségügyi kiadásokat is
Ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni a kormány, de nincs szó a családtámogatások vagy a rezsicsökkentés elvételéről, tette hozzá. Gulyás kifejtette, hogy az egészségügyi kiadások tényleg megnőttek, ami az orvosi és ápolói bérek emelése miatt van.
Pedagógusok béremelése
Elmondta, az oktatás terén szeretné a magyar kormány, hogy a 2030-ig vállalt béremelés 12-13%-át az európai unió vállalná. Ha ez sikerül, akkor “gyors, jelentős fizetésemelést kapnak a pedagógusok”.
Legkésőbb idén szeptembertől szeretné a kormány megtenni az első lépést. Ha ez sikerül, akkor 2025-re bruttó 800 ezres, 2027 elejére egymillió forint feletti fizetése lehet a pedagógusoknak Gulyás szerint. „Ennek 87-88%-át 2030-ig a magyar költségvetés vállalná”- tette hozzá.
Gulyás végül arról is beszélt, a kormány 169 milliárd egyszeri átcsoportosítását rendelte el a rezsialapból a különféle közintézményeknek.