A 2025-ös év jelentős változást hoz a nyugdíjba készülők számára: a kormányrendelet tervezete szerint a valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek.
A rendeletet 2025. március 19-én bocsátották társadalmi egyeztetésre, és várhatóan március végéig meg is jelenik a hivatalos közlönyben. A valorizációs szorzók szerepe kulcsfontosságú a nyugdíj összegének kiszámításakor, hiszen ezekkel igazítják a korábbi évek kereseteit a jelenlegi bérszinthez.
Mi az a valorizáció, és miért fontos?
A valorizációs szorzók segítségével a korábbi évek – pontosabban 1988 óta – elért kereseteit a nyugdíjba vonulás évét megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez igazítják. Ez azért szükséges, mert az évtizedekkel korábban elért jövedelmek reálértéke az infláció és a bérnövekedés miatt mára jelentősen csökkent volna.
A nyugdíj összege alapvetően két tényezőtől függ:
- a szolgálati időtől (az évek számától),
- valamint a nettó életpálya átlagkereset összegétől, amelyet a valorizált keresetek alapján számolnak ki.
Mit jelent a 13,3%-os emelés?
A 13,3%-os valorizációs emelés azt jelenti, hogy a 2025-ben megállapítandó nyugdíjak esetében az 1988 és 2023 közötti kereseteket 13,3%-kal magasabb szorzókkal korrigálják, mint a 2024-ben alkalmazott értékek. Ez a módosítás közvetlenül növeli a számított nyugdíj összegét.
Például ha valakinek a pályafutása során 2010-ben nettó 200 ezer forintos jövedelme volt, azt a nyugdíjszámítás során nem a 2010-es értékén veszik figyelembe, hanem a valorizációs szorzóval megnövelt értéken – a 13,3%-os emelés tehát minden ilyen múltbéli jövedelmet “felhozza” a 2024-es bérszinthez.
Miért okoz ez feszültséget a rendszerben?
A magyar nyugdíjrendszerben egyre nagyobb eltérések tapasztalhatók a különböző időpontokban nyugdíjba vonulók között. Azok, akik későbbi évben igénylik a nyugdíjat, jellemzően magasabb ellátásban részesülnek, még akkor is, ha ugyanannyi szolgálati idővel és hasonló kereseti múlttal rendelkeznek, mint azok, akik korábban mentek nyugdíjba.
Ez a rendszerbe kódolt méltánytalanság, amelyet sem az inflációkövető nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem tud teljes mértékben kompenzálni. A jelenlegi szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a nyugdíjemelések során figyelembe vegyék a megállapítás évéből adódó valorizációs különbségeket.
Kik vonulhatnak nyugdíjba 2025-ben?
2025-ben az alábbi csoportok igényelhetnek öregségi nyugdíjat:
- akik 2025-ben töltik be a 65 éves korhatárt,
- akik teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit,
- akik már korábban jogosulttá váltak, de a nyugdíjigénylést 2025-re halasztották.
Számukra különösen fontos a valorizációs szorzók ismerete, mivel a nyugdíjmegállapítás során ezek alapján számolják ki az ellátás végleges összegét. A rendelet megjelenéséig a nyugdíjmegállapító hatóság csak előleget folyósíthat – a végleges összeg csak a valorizációs rendelet hatálybalépését követő 15. napon állapítható meg.
Hogyan változik az ügyintézés menete?
Az új szabályozás értelmében, ha a nyugdíjigényt még a valorizációs szorzók kihirdetése előtt nyújtották be, a nyugdíjelőleg megállapítása végzés formájában történik. Az előleg később módosítható, ha az új szorzók vagy további adatok alapján a nyugdíj összege eltérő lesz. A nyugdíjmegállapító hatóság ezt követően határozattal hoz döntést a végleges összegről.
A 2025-ben életbe lépő 13,3%-os valorizációs szorzóemelés kedvező hír az idén nyugdíjba vonulók számára, hiszen közvetlenül növeli a nyugdíj alapját képező kereset értékét.
Ugyanakkor tovább mélyíti az eltérést a különböző időpontokban nyugdíjba vonulók között, ami hosszú távon feszültséget okozhat a rendszerben. A megoldás egy igazságosabb, a valorizáció hatásait is figyelembe vevő nyugdíjemelési rendszer bevezetése lehetne.
A valorizációs szorzókról szóló rendelet megjelenését követően érdemes figyelni a részletes táblázatokat is, hiszen ezek alapján minden érintett kiszámolhatja, hogy milyen összegű nyugdíjra számíthat 2025-ben. – írja a portfolio.hu
