Január 1-jétől jelentős módosítások léptek életbe a Munka Törvénykönyvében, amelyek alapvetően befolyásolják a munkáltatók és munkavállalók mindennapi jogait és kötelezettségeit.
A legfontosabb változások között szerepelnek az apasági szabadságra, a munkavégzés alóli mentesülésre, a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka bérpótlékára vonatkozó szabályok, valamint a felmondási tilalomra vonatkozó új előírások. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalta a leglényegesebb változtatásokat, amelyeket minden munkavállalónak és munkáltatónak érdemes figyelemmel kísérni.
1. Az apasági szabadságra vonatkozó változások
Az egyik legfontosabb módosítás az apasági szabadságot érinti. Korábban az apák csak a gyermek születését követő két hónapban vehettek igénybe apasági szabadságot, de 2025. január 1-jétől jelentősen nőtt az igénybevételi időszak: a szabadságot a gyermek születését követő négy hónapon belül kell igénybe venni. Az apaságit továbbra is legfeljebb két részletben lehet felvenni, és ezt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A változás nemcsak az új gyermekek születésekor, hanem örökbefogadás esetén is érvényes. Az apasági szabadság igénylésére vonatkozó új határidő tehát jelentősen megnövelte a rendelkezésre álló időt, így az apáknak könnyebb dolguk lesz, hogy a munkával és a családalapítással kapcsolatos kötelezettségeiket egyensúlyba hozzák.
2. A beosztás szerinti emelt munkaidő és a felmondás szabályai
A módosított törvény a beosztás szerinti emelt munkaidőre vonatkozó szabályokat is érinti. A törvény most már lehetővé teszi, hogy a munkáltatók írásbeli megállapodással maximum napi 24 órás vagy heti 72 órás munkát írjanak elő a készenléti jellegű munkakörökben dolgozó munkavállalók számára.
A munkavállalónak eddig is joga volt a megállapodást felmondani, de a törvény új szabálya lehetővé teszi, hogy hosszabb munkaidőkeret esetén is 6 hónap elteltével felmondhassák a megállapodást, 15 napos felmondási idővel. Az új szabályok biztosítják, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb feltételek mellett születhessenek döntések, ha nem szeretnék tovább vállalni az emelt munkaidőt.
3. Munkaszüneti napok és rendkívüli munka bérpótléka
A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka szabályait is tisztázták. A törvény most már egyértelművé teszi, hogy ha a munkavállaló munkaszüneti napon dolgozik, akkor neki 100%-os bérpótlék jár. Korábban is ennyi volt a bérpótlék mértéke, de mostantól biztosítva van, hogy a munkavállaló ne válhassa el a munkaadója által rendelt munkavégzés során járó bérpótlékkal a pihenőnapokkal való kompenzálásként.
Ez a változás segít abban, hogy a munkavállalók jobban biztosítva legyenek a munkavégzés után járó megfelelő bérpótlékról, és elkerülhetők legyenek a félreértések.
4. Részvétel választásokon és népszavazáson
2025-től a munkavállalóknak joguk van legfeljebb két órára mentesülniük a munkavégzés alól, hogy részt vehessenek az országgyűlési választásokon, az Európai Parlamenti választásokon, a helyi önkormányzati választásokon, valamint a népszavazásokon. Az új szabály célja, hogy a munkavállalók számára lehetőséget adjon a demokratikus részvételre anélkül, hogy munkahelyükön hátrányos helyzetbe kerülnének.
5. Felmondási tilalom vezető állású munkavállalóknál
Egy másik fontos változtatás a vezető állású munkavállalók munkaviszonyára vonatkozik. A módosítás szerint mostantól a munkáltató nem mondhat fel a vezető állású munkavállalóval szemben, ha ő apasági szabadságot vesz igénybe. Ez a változás biztosítja, hogy az apák a családi életük fontos pillanataiban ne veszítsék el a munkájukat, és hogy a munkáltatók ne szüntethessék meg a munkaviszonyt anélkül, hogy figyelembe vennék a munkavállalók jogait.
A 2025-ös módosítások jelentős hatással vannak a munkavállalók és munkáltatók mindennapi működésére, és segítenek abban, hogy a munkahelyi környezet igazságosabbá és kiszámíthatóbbá váljon.
Az apasági szabadság, a munkaszüneti napok, a munkavállalói jogok védelme és a vezető állású munkavállalók felmondási tilalmára vonatkozó változások mind hozzájárulnak a munkavállalói jogok védelméhez és a munkahelyi biztonság növeléséhez.
