A fűtési szezonban nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Természetesen nem mindegy, hogy milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó.
Más ugyanis az optimális levegőminőség a nappali, illetve a hálószoba, vagy egy idősebb és egy fiatalabb családtag esetén.
Fontos tisztában lenni néhány alapvető ténnyel annak, aki a fűtési szezonban nem akar fölöslegesen pénzt költeni.
Semmibe se kerül
Vannak olyan hőérzetet javító megoldások, amelyek egyetlen fillérbe sem kerülnek. Szabó Gyula, az Ökoszolgálat vezetője hangsúlyozta, többféle apró trükköt is lehet alkalmazni, például már egy jó vastag függönnyel is sokat tehetünk a cél érdekében.
Az is lényeges, hogy milyen színek vannak a lakásban. A hideg, szürke, kék árnyalatoknál ugyanazt a hőmérsékletet alacsonyabbnak érezzük, mint ha a sárgák vagy pirosak dominálnak.
Még mindig tanítani kell
A páratartalom szabályozása is sokat számít. Ha annak mértéke a megfelelő 50 százalék körül mozog, akkor melegebbet érzünk, mint száraz levegő esetén. Székelyhidi László épületgépész emlékeztetett rá, ha nincs rendesen kifűtve, illetve megfelelően szellőztetve a lakás, és túl párás a levegője, akkor a kicsapódó víz miatt penészes foltok alakulhatnak ki a helyiségekben.
További praktika a jó szellőztetés, amihez sokan még mindig nem értenek. Azzal, ha résnyire nyitjuk az ablakot, és sokáig úgy hagyjuk, lehűtjük a falakat, amiket aztán iszonyú pénzbe kerül újra felfűteni. Ehelyett a gyors kereszthuzat tanácsos, ami csak kicseréli a levegőt, így csak annak a hőmérséklete csökken, a falaké nem. Ezzel szintén javul a hőérzetünk.
Infrasugár
A környezeti tanácsadó szervezet vezetője szerint a radiátor vagy termosztát felcsavarásán kívül az is megoldás lehet, kellemesebb melegérzetet biztosíthat, ha van olyan fűtőtestünk, például egy cserépkályha, amely közvetlenül sugározza a hőt, vagyis az infrasugarakat. Szemben a levegőt melegítő, és azon keresztül ható radiátortípusokkal.
Nem mindegy ki, hol és mikor akar melegedni
Az ugyan szubjektív, hogy kinek mi az ideális hőmérséklet, de általánosságban kijelenthető, hogy a nappaliban vagy az étkezőben a 20-21 Celsius-fok már kellemes érzetet ad, ennek elérése még nem kerül túl sokba.
Hálószobában ennél 3 fokkal kevesebb is elég, sőt aludni még jobb is az ilyen hűvösebb szobában. Gyerekszobában éppen ellenkezőleg, ott a 20-21 fokos középértéknél 1-2 fokkal többre van szükség, hogy a kisebbek ne fázzanak, és ugyanez igaz az idős emberek esetében is.
Fával a legolcsóbb
A fűtésrendszerek fajtája szintén alapvetően meghatározza a számlán szereplő összeget. Általánosságban elmondható, hogy a fafűtés a legolcsóbb, mintegy feleannyiba kerül, mint a gáz, az elektromos fűtésfajták pedig mindkét másiknál drágábbak.
Szabó Gyula az elektromos árammal előállított fűtésről azt mondta, önálló, tehát kizárólagos megoldásként elég költséges, inkább kiegészítő fűtésként javasolt.
Mennyezeti radiátor
Székelyhidi László szerint a falra szerelhető, és konnektorról működtethető elektromos infrapanelekre is igaz, hogy csak egy-egy légtér kifűtésére érdemes használni őket, ahol más fűtés nem alkalmazható. Igaz, ezeknek az energiafelhasználása sokkal jobb, mint régen a hőtárolós elektromos kályháké volt.
A panelradiátorok hasonlóan néznek ki, mint a konvekciós hőt leadó radiátorok, de vannak más kialakítású típusai is, amelyeket a mennyezeten lehet elhelyezni. Léteznek ezen kívül gipszkartonba mart elektromos fűtőszálas megoldások is – tette hozzá.
