A nyugdíjkorhatár az a kor, amelyet elérve az egyén jogosult lehet az öregségi nyugdíjra. Magyarországon az öregségi nyugdíj korhatára jelenleg fokozatosan emelkedik a demográfiai és gazdasági változásokra való tekintettel.
A 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár jelenlegi értéke 40 év szolgálati idő, de legalább 65 éves kor. Ez azt jelenti, hogy a nőknek és férfiaknak is legalább 65 éves korban lehet jogosultsága az öregségi nyugdíjra, ha legalább 40 év szolgálati idejüket betöltötték.
Szakértői lehetőségek:
A nyugdíjkorhatár emelése az idősek arányának növekedése és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt lehet szükséges. A korhatár emelése azonban több tényezőtől is függhet, többek között a gazdasági helyzettől, a demográfiai adatoktól és a nyugdíjrendszer finanszírozásától.
Lehetséges intézkedések között szerepelhet a nyugdíjkorhatár további fokozatos emelése, hogy az a demográfiai változásokkal és az átlagos élettartammal összhangban legyen. A szakértőknek fel kell mérniük a gazdasági hatásokat és a nyugdíjasok szociális helyzetét, mielőtt ilyen lépésre szánják el magukat.
Emellett más intézkedéseket is fontolóra vehetnek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzése érdekében, például a magánnyugdíjpénztárak szerepének növelése, az állami nyugdíjrendszer szolgáltatásainak fejlesztése és az aktív időskori munkavégzés támogatása.
Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű intézkedések megfelelően tervezzék és kommunikálják, hogy az érintett emberek időben felkészülhessenek a változásokra és ne érje őket váratlanul a nyugdíjkorhatár emelése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) “Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022” című javaslatcsomagja számos fontos nyugdíj-elemet érint. A javaslatcsomag célja a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása és a jövőbeni kihívásokra való hatékony válaszadás.
Az MNB javaslatcsomagja többek között a következő nyugdíj-elemekre összpontosít:
- Nyugdíjkorhatár és nyugdíjkiadások: Az MNB javaslatcsomagja kitér a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére annak érdekében, hogy az öregségi nyugdíjrendszert fenntarthatóvá tegye. A növekvő várható élettartam és az idősödő társadalom miatt szükség lehet a nyugdíjkorhatár további emelésére. Emellett a nyugdíjkiadások fenntarthatóságának biztosítása érdekében az MNB a nyugdíjrendszer kiegészítő elemeinek, például a magánnyugdíjpénztárak szerepének megerősítését javasolhatja.
- Nyugdíjrendszer hatékonysága: Az MNB javaslatcsomagja felhívhatja a figyelmet a nyugdíjrendszer hatékonyságának növelésére, például a bürokratikus folyamatok egyszerűsítésével és az adminisztrációs költségek csökkentésével.
- Öngondoskodás ösztönzése: Az MNB előterjesztheti javaslatát a lakosság öngondoskodásának ösztönzésére és a nyugdíjasok jövőbeli pénzügyi stabilitásának biztosítására. Ez magában foglalhatja az önkéntes nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások népszerűsítését, valamint az öngondoskodási eszközök adókedvezményeinek javítását.
- Nyugdíjrendszer fenntarthatósága a gazdasági növekedésen keresztül: Az MNB javasolhatja intézkedéseket a gazdasági növekedés fokozására, amely hozzájárulhat a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához. A gazdasági növekedés segíthet abban, hogy az állam megfelelő forrásokat biztosítson a nyugdíjrendszer számára.
Fontos megjegyezni, hogy az MNB javaslatcsomagja csupán egy szakértői ajánlás, és a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatos végleges döntéseket a kormány és az illetékes döntéshozók hozzák meg. Az MNB javaslatcsomagja azonban értékes kiindulópont lehet a nyugdíjrendszer jövőbeli fejlesztéseinek és reformjainak megvitatásához és megtervezéséhez.
Dr. Farkas András érvelése szerint az ötlet, hogy a hazai nyugdíjkorhatárt hozzácsatolják az európai nyugdíjrendszerek elvéhez, ami alapján a korhatár a további várható élettartamtól függ, alapvetően támogatandó, azonban nem időszerű a jelenlegi helyzetben. Magyarországon éppen egy korhatár-emelési ciklus végén járunk, ahol az öregségi nyugdíjkorhatár 10 év alatt 62 évről 65 évre emelkedett.
Jelenleg az országban zajló korhatár-emelésnek időt kell adni, hogy a rendszer hatásait felmérjük és a nyugdíjasok és a munkavállalók számára is megfelelő átmenetet biztosítsunk. Ezért a nyugdíjkorhatárhoz való hozzácsatolás, amely a várható élettartam változásától függene, jelenleg nem sürgős lépés Magyarországon.
A fokozatos korhatár-emelés lehetővé teszi a gazdaság számára, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz, és biztosítja, hogy a nyugdíjasok ne essenek váratlanul nehéz helyzetbe az új korhatár bevezetésekor. Az időszakos felülvizsgálat lehetővé teszi a nyugdíjrendszert érintő további reformok megfontolását és meghozatalát a jövőbeni kihívásokra való hatékony válaszadás érdekében.
