Ahogy egyre melegebbre fordul az időjárás, úgy a vérszívó rovarok is előkerülnek, kellemetlenné téve így a kirándulásokat. Közülük talán a legveszélyesebbek a kullancsok, amik évről évre egyre több embert és állatot betegítenek meg, így érdemes közelebbről is megismerkedni velük, helyes eltávolításukkal, illetve az általuk terjesztetett betegekkel.
Bár a kullancsok világszerte kb. 300 betegséget terjesztenek, ezekből szerencsére csak néhány veszélyes az emberre. Hazánkban a két leggyakoribb, kullancs terjesztette betegség a Lyme-kór, illetve a vírusos agyvelő/agyhártyagyulladás. Az előbbi baktériumával a rovarok 15-50 százaléka, míg az utóbbival ennél kevesebb, mindössze 1 ezrelékük fertőzött. Sokan azt hiszik, csakis a nyári kánikulában jönnek elő, azonban dr. Lakos András infektológus, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetője szerint már akkortól számolni kell velük, mikor a napi középhőmérséklet eléri az 5 0C-t.
A kullancs terjesztette leggyakoribb betegségek
Lyme-kór: a Lyme-kór egy olyan bakteriális fertőzés, melynek lappangási ideje akár egy évig is tarthat. Legjellemzőbb tünete a csípés körül kialakuló, minimum 5 centis, több napig fennálló vörös színű, kokárdaszerű folt. Antibiotikummal az esetek többségében sikeresen kezelhető a betegség.
Vírusos agyvelő/agyhártyagyulladás: az esetek nagy részében kétfázisú a betegség, melynek lappangási ideje 3-21 nap. Eleinte kisebb láz és izomfájdalmak jelzik a fertőzést, utána következik egy pár napos tünetmentes időszak. Azt követően már igen magas láz, szédülés és erős fejfájás jelentkezik. Szerencsés esetben az illető gyógyszeres kezeléssel teljesen meggyógyulhat, de – súlyosságtól függően – nem ritka az emiatt bekövetkezett maradandó bénulás, sőt akár halálos kimenetelű is lehet.
TIBOLA: ez a betegség lényegében kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás. Leginkább a hosszú hajú lányokat érinti, mivel a kullancs a hajas fejbőrben telepszik meg, így roppant nehéz észrevenni. Pár napos-hetes lappangási idő után a csípés helyén előbb duzzanat, majd később váladékozó fekély keletkezik, valamint több helyen, főleg a fejbiccentő izom mögött nyirokcsomó-duzzanatok figyelhetőek meg. Antibiotikumot csak súlyos esetben kell adni, legtöbbször önmagától meggyógyul a beteg.
Hogyan védekezzünk ellene?
A kullancs terjesztette megbetegedések közül az agyvelőgyulladás szerencsére elég ritka – évi kb. 50.000 megbetegedést regisztrálnak –, ám kétségkívül ez a legveszélyesebb. Szerencsére ma már van lehetőség oltással védekezni ellene: a maximális védettséghez 4 injekció kell – majd később 3-5 évente emlékeztető oltások –, viszont már a második után is védettnek tekinthető az illető. Az injekció ára: kb. 28.000 Ft.
Persze az injekción kívül védekezhet a kullancsok ellen úgy, hogy hosszú szárú nadrágot visel kirándulások alkalmával, illetve a szakértő szerint a citrom- vagy eukaliptusz olajat tartalmazó, kullancs elleni bioszerek is igazán hatásosak. Fontos tudni azt is, hogy a kullancs – az elterjedt közvélekedéssel szemben – nem a fákon “lesi” áldozatát, hogy rápottyanhasson. Valójában sűrű bozót vagy erdő sem kell ahhoz, hogy kullancsot szedjen össze, ez az állat akár ritkás aljnövényzetben, fűben is megbújhat. Épp ezért fontos minden kirándulás (de akár egy kertben töltött délután) után is alaposan átnézni az egész testet, különös tekintettel a hajlatokra és a hajas fejbőrre, hogy az esetleg összeszedett kórokozót időben észrevegye. Ha pedig sikerült beszereznie egy ilyen parazitát, ne essen pánikba, itt van minden tudnivaló arról, mit és hogyan tegyen (és hogy mi az, amit semmiképp se).
Hogyan távolítsuk el a kullancsot?
„Fontos, hogy a kullancs eltávolítása időben történjen meg, semmiképp se várjon vele, mivel minél tovább van a testben, annál nagyobb a valószínűsége a fertőzésnek. Ügyeljen arra, hogy szakszerűen távolítsa el a kullancsot, mert úgy is létrejöhet a fertőzés, ha kiszedéskor összepréseli a kullancs testét, ekkor ugyanis a benne lévő tartalmat – és vele a kórokozókat is – az állat visszaöklendezi” – figyelmeztet a szakember. „Éppen ezért mellőzze a szemöldökcsipesz használatát, ezzel ugyanis megfogáskor összepréseli az állatot, helyette válassza a patikákban kapható, acélból készült, rugós kullancscsipeszt! Nem is drága, viszont – bár nehezebb vele megfogni a kullancsot, de – ezzel úgy tudja a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomja össze a testét!”
Alább a kullancs helyes kiemelése vékony, hajlított végű csipesszel (tehát oly módon, hogy semmiképp se nyomjuk össze az állat potrohát). Létezik még kullancs-eltávolító kanál is, ennek használata szintén rendkívül egyszerű és biztonságos.
És mi az, amit semmiképp se tegyünk vele
Bár már többször cáfolták, újra és újra feltűnik, és mostanában is terjed egy körlevél a neten, ami azt ígéri, hogy egyetlen szál gyufával el tudjuk távolítani a kullancsot. “Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk. A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára, mert nagyon szereti a foszforos illatot” – írja az ismeretlen szerző, ezzel azonban csak az a probléma, hogy teljesen felesleges kísérletezni vele. Egyrészt, mert a kullancs állítólagos “foszforimádatára” semmiféle tudományos bizonyíték nincs, másrészt, mert ha volna is ilyen vonzalmuk, a mai, ún. biztonsági gyufákban már rég nincs foszfor – írta meg már évekkel ezelőtt is a Házipatika.com.
Szintén régi “népi módszernek” számít a kullancsot olajjal, vazelinnel, zsírral, kölnivel kenegetni, mondván, attól majd nem kap levegőt, és magától kibújik. Ezt sem ajánlanánk, mivel lehet, hogy az állat valóban önként távozik, de előbb fulladozik egy sort, eközben pedig visszaöklendezi a kórokozókat, amelyeket épp elkerülni szeretnénk.
Az is elterjedt tévhit, hogy az óra irányának megfelelő/ellentétes irányú tekergetéssel majd kijön a kullancs. A kisebb probléma, hogy így is könnyen leszakadhat a szájszerve, bár ez a része már nem tartalmaz annyi kórokozót, ami fertőzést tudna okozni. A nagyobb probléma ezzel a módszerrel, hogy tekergetés közben szintén jól meg lehet nyomkodni a teli kullancsot, amivel ismét csak a visszaöklendezett kórokozókhoz jutunk.
A legjobb megoldás tehát továbbra is, ha a kullancscsipesszel megfogva óvatosan, függőlegesen húzni kezdi, majd várjon egy kicsit, míg a parazita el nem ereszti a bőrt!
Érdemes-e megtartani a kullancsot?
Igencsak megoszlanak a vélemények arról, hogy érdemes-e megtartani az eltávolított kullancsot.
„Adott esetben a kullancs fajának ismerete segíthet eldönteni, hogy TIBOLÁ-ról vagy Lyme-kórról van-e szó, amikor a fejen lévő csípés után nyirokcsomó-duzzanat keletkezik. A TIBOLÁ-t ugyanis a nagy testű, rajzos páncélú kullancs terjeszti. Ám azt hozzá kell tenni, hogy csak nagyon kevés orvos ismeri a kullancsfajokat, így legtöbbször felesleges, hogy megőrizzük” – mondja dr. Lakos András.
Beküldeni sem érdemes, mivel egyáltalán nem biztos, hogy ha fertőzött, akkor az illető is azzá vált, ráadásul egy-egy ilyen vizsgálat nem ad 100%-os bizonyosságot.
Ezeket NE tegye kullancscsípés után
- ne szedjen antibiotikumot, mert az csak elnyomná a figyelmeztető tüneteket! Csakis a pontos diagnózis után kezdődhet meg a kezelés;
- ne fertőtlenítse le a csípés helyét, mert az emiatt bekövetkező esetleges bőrpír tévesen keltheti Lyme-kór gyanúját, vagy épp elfedheti annak tünetét;
- ne rohanjon egyből orvoshoz, csakis akkor, ha klinikai tünetek jelentkeztek.
