A valutaváltás tranzakciós illetéke emelkedett, és októbertől egy új, kiegészítő adó is bevezetésre kerülhet, amely jelentős terhet róhat a pénzváltókra – figyelmeztet a 24.hu.
Az új illeték nemcsak a magyarok külföldi utazásait drágíthatja meg, hanem súlyosabb következményekkel is járhat: a valutával történő tranzakciók terhére bevezetett háromszoros adóemelés ugyanis minden hazai vállalat devizában lebonyolított tranzakciójára vonatkozna.
Ennek eredményeként a cégek pénzmozgásait külföldre helyezhetik át, ami csökkentheti Magyarország devizaforgalma fölötti kontrollját.
Az új adó hatásai és veszélyei
A Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesületének (MPOE) szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy míg a bankok a széles körű szolgáltatásaik miatt képesek a megnövekedett költségeiket az ügyfelekre hárítani – például számlacsomagok átárazásával vagy a kamatok módosításával –, addig a pénzváltók elsősorban tranzakciós díjakból tartják fenn magukat.
Ha nem képesek áthárítani a megemelt illetéket, az komoly hatással lehet a pénzváltók eredménytermelő képességére, és visszafoghatja fejlesztéseiket.
A pénzváltó cégek ráadásul hátrányba kerülhetnek a magyar piacon tevékenykedő külföldi fintech vállalatokkal – mint például a Revolut vagy a Wise – szemben, amelyek gyakran magyar fióktelep nélkül működnek, így az új adóval kevésbé érintettek.
Az egyre erősödő versenyhátrány a hazai valutaváltó cégeknek további nehézségeket okozhat.
A szabályozás és az illegális valutaváltók problémája
Az MPOE arra is figyelmeztet, hogy az új adóval tovább növekedhet az illegálisan vagy részben illegálisan működő valutaváltók száma Magyarországon.
Ezek a szereplők jellemzően nem fizetik meg a tranzakciós illetéket, és mentesülnek a szigorú pénzmosás- és terrorizmusellenes előírások alól is.
A transzparensen működő cégektől pedig egyre több ügyfél átpártolhat ezekhez az illegális szereplőkhöz, hiszen ott nem kell szigorú dokumentációt benyújtaniuk, mint például lakáseladás esetén.
A kormányzati célok
Az új adó szabályozás október 1-jén léphet életbe, és minden devizaváltási tranzakcióra kiterjed.
Az illeték mértéke 0,9%-ra nő, 20 ezer forintos felső határral, ami jelentős bevételt jelenthet az állam számára: 2024-ben 30 milliárd forinttal számol a kormányzat.
Az MPOE és más szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az új adó piactorzító hatásai és a devizaforgalom külföldre áramlása súlyos gazdasági következményekkel járhatnak a magyar piacon.