A téli óraátállítás általában pozitívan fogadott, hiszen egy órával többet alhatunk. Ugyanakkor, bár kevésbé megterhelő, mint a tavaszi változás, az emberi szervezetre és egészségre gyakorolt hatásait nem szabad alábecsülni.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan hat a téli óraátállítás az alvásminőségre, a mentális egészségre, a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre és az anyagcserére.
1. Alvásminőség és cirkadián ritmus
A téli óraátállítással egy órával tovább aludhatunk, ami rövid távon javíthatja az alvásminőséget. Azonban a szervezet belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus, lassabban alkalmazkodik az időeltolódáshoz.
Különösen azoknál lehet ez kihívás, akik megszoktak egy korábbi kelési időpontot. Az óraátállítás ideiglenesen megzavarhatja a természetes bioritmust, ami alvászavarokat, fáradtságot vagy álmatlanságot okozhat, amíg a szervezet alkalmazkodik az új időponthoz.
2. Hangulat és mentális egészség
A téli időszak és az óraátállítás együtt jár a nappalok rövidülésével, ami kevesebb természetes fényt eredményez. Ez a változás sokaknál idéz elő szezonális hangulatzavarokat, amelyek depresszióhoz, szorongáshoz és alacsony energiaszinthez vezethetnek.
A melatonin és a szerotonin hormonok, amelyek az alvást és a hangulatot szabályozzák, a fény mennyiségétől függnek, így a kevesebb napfény negatívan befolyásolhatja ezek termelését.
3. Szív- és érrendszeri egészség
Bár a téli óraátállítás kevesebb alvásveszteséggel jár, mint a tavaszi, a bioritmus zavara fokozhatja a stresszt és növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Kutatások szerint ugyan a tavaszi óraátállítás során ugrik meg a szívrohamok száma, de a téli időszakban is tapasztalható enyhe növekedés, különösen az átmeneti időszakban.
4. Immunrendszer
A téli óraátállítással összefüggő alvászavarok és a bioritmus megzavarása hatással lehet az immunrendszerre. A nem megfelelő minőségű alvás gyengítheti a szervezet védekezőképességét, így nagyobb eséllyel betegedhetünk meg.
A megfázás és az influenza különösen gyakori a hidegebb hónapokban, ezért az alvásminőség és az immunitás fenntartása ebben az időszakban kulcsfontosságú.
5. Étvágy és anyagcsere
Az alvásritmus megváltozása befolyásolhatja az étvágyat és az anyagcserét. Néhány ember az óraátállítás után fokozott éhségérzetet tapasztalhat, míg mások étvágytalansággal küzdenek. Az anyagcsere is lelassulhat, különösen a hormonális változások és az alvásminták megzavarása miatt.
Mindez akár súlygyarapodást is eredményezhet, ami az alacsonyabb fizikai aktivitás és a változó élelmiszerfogyasztás kombinációja lehet.
Bár a téli óraátállítás rövid távon pozitív hatásokkal járhat, hiszen egy órával többet alhatunk, hosszabb távon megzavarhatja a szervezet természetes ritmusát. Érdemes figyelni a testünk jelzéseire, próbálni minél jobban alkalmazkodni az időeltolódáshoz, hogy minimalizáljuk a negatív hatásokat.
Az egészséges alvás, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben át tudjuk vészelni ezt az átmeneti időszakot.
