A technológia világában nemcsak a mobiltelefonok és számítógépek, hanem a mindennapi konyhai eszközök is potenciális adatgyűjtőkké válhatnak.
Az okos eszközök forradalma egyre újabb kihívásokat hoz, és most egy meglepő jelenség került a figyelem középpontjába: egyes air fryerek, vagyis légsütők, képesek lehallgatni a környezetükben zajló beszélgetéseket, miközben adatokat gyűjtenek a felhasználóikról. Igen, jól olvasták, a konyhai eszközök nemcsak a sütéshez értenek, hanem adatokat is rögzíthetnek rólunk.
A What? fogyasztói tanácsadó cég kutatása szerint bizonyos okos légsütők titokban hozzáférhetnek a beszélgetésekhez, és adatokat gyűjthetnek a felhasználóik életéről.
Az eszközök, miközben segítenek a mindennapi étkezések előkészítésében, a telefonos applikációikon keresztül képesek hangot rögzíteni, anélkül, hogy a felhasználók pontosan tudnák, hogy miért van szükség erre az információra.
Az olyan márkák, mint a Xiaomi, Tencent és Aigostar, a kutatás szerint hozzák nyilvánosságra, hogy az adatokat kínai szerverekre küldik, de egyes eszközök, mint a Xiaomi sütője, kapcsolatba lépnek a Facebook nyomkövetőivel és a TikTok hirdetési hálózatával is.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy ezek a készülékek nemcsak a hangokat rögzítik, hanem a felhasználók neme, születési ideje, és akár tartózkodási helyük is érdekelhetik őket.
Bár az ilyen adatokat nem mindig kötelező megadni, az eszközök számos alkalommal kérik az engedélyt a felhasználóktól anélkül, hogy világos tájékoztatást nyújtanának arról, miért van szükségük erre.
A digitális világban az adat hatalom. A kutatás eredményei világosan mutatják, hogy az okoseszközöket gyártó cégek és azok partnerei képesek adatokat gyűjteni, melyeket később reklámcélokra, piackutatásra vagy épp termékfejlesztésre használnak fel.
Mivel a felhasználók nem mindig kapnak egyértelmű tájékoztatást, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik az adataikkal, miután engedélyt adtak egy applikáció letöltésére, vagy egy eszköz használatára.
A fogyasztók nem csupán a vásárlásukkal „fizetnek” a termékekért, hanem adataikkal is, amelyeket a cégek célzott reklámozásra és más piaci célokra használnak fel.
Harry Rose, a Which? magazin szerkesztője szerint: „A kutatás azt mutatja, hogy az intelligens technológiai gyártók és a velük együttműködő cégek jelenleg hogyan képesek adatokat gyűjteni a fogyasztóktól, és a rendszer gyakran kevéssé vagy egyáltalán nem átlátható.”
Mit tehetünk a védelmünk érdekében?
- Tájékozódjunk alaposan: Mielőtt okoseszközt vásárolunk, mindig ellenőrizzük, hogy mi szerepel a termék adatvédelmi tájékoztatójában.
- Adatvédelmi beállítások: Az applikációk és okoseszközök használata előtt nézzük át a beállításokat, és állítsuk be, hogy mely adatokhoz férhetnek hozzá. Ha nem szükséges, ne adjunk meg olyan személyes adatokat, mint a tartózkodási hely vagy a nemünk.
- Kapcsoljuk ki a mikrofonokat: Ha nem használjuk az eszközt, kapcsoljuk ki a mikrofont és más érzékelőket, hogy elkerüljük a titkos adatgyűjtést.
- Használjunk adatvédelmi szoftvereket: A digitális magánélet védelme érdekében használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek figyelemmel kísérik, hogy milyen eszközök férhetnek hozzá az adatainkhoz.
A növekvő aggodalmakra reagálva az Egyesült Királyság Információs Biztosának Hivatala 2025 tavaszán új iránymutatásokat ad ki, hogy jobban szabályozza az adatvédelmi törvények betartását az okoseszközökkel kapcsolatban. A szabályozó hatóságok és a gyártók számára egyértelmű üzenet: a felhasználókat pontosan tájékoztatni kell arról, hogy mi történik az adataikkal.
