Óriási meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs adata, amely szerint augusztusban 3,4 százalékra csökkent a pénzromlás üteme.
Ez nemcsak a júliusi 4,1 százalékhoz képest jelentős mérséklődés, hanem az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb érték. A piaci konszenzus ugyanis 3,7 százalékos inflációt prognosztizált augusztusra. Utoljára 2021 februárjában volt ilyen alacsony az infláció, akkor 3,1 százalékos értéket mértek.
Az infláció lassulása pozitív hír a gazdaság számára, különösen a tavalyi év magas inflációs szintjei után. Az idei év legmagasabb inflációs értékét júliusban regisztrálták, így különösen váratlan fordulat, hogy az augusztusi adat az év legalacsonyabb szintjére esett vissza.
Az infláció csökkenését több tényező is magyarázza, például az élelmiszerek áremelkedésének mérséklődése és a nyugdíjasok fogyasztói kosarának árindexének visszaesése.
A KSH által vizsgált lakossági csoportok mindegyikében csökkenést mutatott az infláció augusztusban. A legnagyobb mérséklődés a közepes jövedelmű háztartásoknál volt tapasztalható, ahol 3,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza az infláció.
A nyugdíjasok esetében is jelentős csökkenés következett be: a júliusi 4,1 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött az árindex. Az alacsony jövedelmű háztartásoknál 3,6-ról 3,2 százalékra, míg a magas jövedelmű háztartásoknál 4,8-ról 4,2 százalékra esett vissza az infláció.
A három és több gyerekes családok esetében az infláció 4,0 százalékról 3,4 százalékra csökkent.
Mire volt elég az átlagos nyugdíj?
A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos összege júliusban 232 952 forint volt, amelyből különböző termékek mennyiségeit vizsgálták meg, hogy mennyit lehetne belőlük megvásárolni.
Augusztusban hat termék esetében is nőtt a megvásárolható mennyiség, köszönhetően az infláció csökkenésének és az áremelkedések mérséklődésének.
Például a zsemle ára változatlanul 66 forint maradt, de az átlagos nyugdíjból több darabot lehetett megvásárolni (3 530 db) a júliusi 3 525-höz képest. A tojás ára 73 forintról 71 forintra csökkent, így a megvásárolható mennyiség 3 187-ről 3 281 darabra nőtt.
A pasztőrözött tej ára 437 forintról 423 forintra esett, ami a megvásárolható mennyiséget 532 literről 551 literre növelte.
Jelentős árváltozások és hatásuk
A burgonya esetében is jelentős árcsökkenés volt tapasztalható: kilónkénti ára 429 forintról 375 forintra mérséklődött, így a megvásárolható mennyiség 542 kilogrammról 621 kilogrammra nőtt.
Ezzel szemben az alma ára 591 forintról 607 forintra emelkedett, ami a megvásárolható mennyiséget 394 kilogrammról 384 kilogrammra csökkentette.
A liszt és a kristálycukor áremelkedése azonban tovább folytatódott. A liszt ára 261 forintról 262 forintra nőtt, így a megvásárolható mennyiség 891 kilogrammról 889 kilogrammra csökkent.
A kristálycukor kilónkénti ára 411 forintról 416 forintra emelkedett, így 566 kilogramm helyett már csak 560 kilogramm vásárolható meg az átlagos nyugdíjból.
A mostani adatok alapján elmondható, hogy a magyar nyugdíjasok vásárlóereje némileg javult az elmúlt évhez képest, mivel több alapvető élelmiszerből többet tudnak hazavinni.
Azonban továbbra is van néhány termék, például a sertéshús és a kristálycukor, amelyből kevesebbet tudnak megvásárolni, mint egy évvel ezelőtt.
Ha a mostani adatokat a 2016-os évi adatokkal hasonlítjuk össze, az látható, hogy a legtöbb termékből még mindig többet lehet megvásárolni, mint nyolc évvel ezelőtt. Az egyetlen kivétel a zsemle, amelyből a 2016-os mennyiség 61,8 százalékát tudnák csak megvásárolni az átlagos nyugdíjból, és a burgonya, amelyből a 2016-os mennyiség 91 százaléka vásárolható meg.
Összességében a mostani inflációs adatok kedvezőbb képet mutatnak, mint az elmúlt időszakban, de a nyugdíjasok vásárlóereje továbbra is változékony, és nagyban függ a termékek árváltozásától.
Az infláció lassulása ugyanakkor pozitív jelzés lehet a jövőre nézve, hiszen így a nyugdíjak reálértéke is javulhat.
