A kormány 3,2%-os inflációval kalkulált idén, és ennek megfelelően a nyugdíjak január 1-jétől emelkedtek, ami a nyugdíjasok számára egy kis könnyebbséget jelentett a megélhetési költségek növekedésével szemben.
Az emelt nyugdíjat a 13. havi nyugdíj is kíséri, így februárban dupla kifizetéssel számolhatnak az érintettek. De mi vár ránk 2025 végén? Vajon lesz nyugdíjkorrekció, és ha igen, milyen mértékben?
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíjasokat továbbra is komoly kihívások elé állítja a gazdaság helyzete.
A 2025-ös nyugdíjemelés és a valorizációs szorzók
Idén a nyugdíjak 3,2%-kal nőttek, és a költségvetés számára ez 200 milliárd forintos többletkiadást jelentett. Az emelés az inflációval való összhangban történt, de sokak számára kérdéses, hogy ez valóban elegendő lesz-e az életminőség fenntartásához.
A valorizációs szorzó a következő években kulcsfontosságú szerepet játszik, és 2025-ben az előrejelzések szerint a szorzók 13,7%-kal lesznek magasabbak, mint 2024-ben. Ez kedvező változás azoknak, akik idén mennek nyugdíjba, hiszen a 2024-es keresetek alapján számítják majd a nyugdíj alapját.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a legnagyobb veszély, amivel a nyugdíjasok szembesülhetnek, a relatív elszegényedés, ami azt jelenti, hogy bár az átlagnyugdíj folyamatosan emelkedik, a nyugdíjasok egyre nagyobb hányada kerül a szegénység közelébe.
A KSH adatai szerint minden harmadik nyugdíjas olyan összeget kap, amely elmarad a szegénységi küszöbtől, és minden hatodik nyugdíjas mélyszegénységben él.
A kormány azt ígéri, hogy ha az infláció 3,2%-nál magasabbra nő az év során, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelés vagy kompenzáció kerülhet kifizetésre. Azonban, ha az infláció nem indokolja az emelést, akkor a nyugdíjasok számára csak egy jelentéktelen „hitelezési” helyzet állhat elő, amely a kormány számára biztosítja a felhalmozott pénzeket.
Az idei évre tervezett gazdasági növekedés 3,4%-os, így valószínűtlen, hogy nyugdíjprémiumra számíthatnak az idősek.
A nyugdíjprémium kifizetése a gazdasági növekedéstől függ, és ahhoz, hogy ez kifizetésre kerüljön, legalább 3,5%-os gazdasági növekedés szükséges. A kormány idén 3,4%-os növekedéssel kalkulál, így nem valószínű, hogy a nyugdíjasok idén prémiumot kapnak.
A nyugdíjprémium kiszámítása a várható GDP növekedésének 3,5%-ot meghaladó része, szorzott a nyugdíj egynegyedével, de legfeljebb 20 ezer forinttal.
Bár az átlagnyugdíj 2000-ben még körülbelül 36 ezer forint volt, 2025-re már 238 ezer forintra nőhet. Az emelkedés figyelemreméltó, de a nyugdíjasok valós helyzete nem mindig tükrözi ezt a számot.
Az emelkedő költségek és a mindennapi megélhetési kiadások gyakran nagyobb terhet jelentenek a nyugdíjasok számára, mint a hivatalos statisztikák mutatják. A kormány által költött 7100 milliárd forintos összeg tehát nem garantálja, hogy minden nyugdíjas jól fog élni.
A nyugdíjasok számára 2025-ben még mindig számos kérdés marad nyitva: lesz-e nyugdíjkorrekció, kaphatnak-e prémiumot, és hogyan érinti őket a gazdasági helyzet. Míg a nyugdíjak emelkedése kedvező, sok nyugdíjas számára ez nem elegendő a megélhetésük biztosítására.
A kormány folytatott nyugdíjemelésekkel próbálja enyhíteni a szegénység kockázatát, de a valódi megoldás valószínűleg a gazdaság további növekedésére és a nyugdíjasok helyzetének hosszú távú javítására építhető.
