2025 januárja sajnos nem indult kedvezően, hiszen az infláció ismét jelentős mértékben, 5,5%-kal emelkedett a tavalyi év azonos hónapjához képest.
Az élelmiszerek ára még ennél is nagyobb ütemben, 6%-kal nőtt, amely a legnagyobb mértékű drágulásnak számít 2023 novemberéhez képest. Az emelkedő árak különösen érzékenyen érinthetik a nyugdíjasokat, akiknek a vásárlóereje szoros kapcsolatban áll a pénzromlással.
Mindezek alapján a Pénzcentrum most alaposabban megvizsgálta, hogyan változtak a havi alapvető élelmiszerek árindexei és mit jelent mindez a nyugdíjasok számára.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban a fogyasztói árak 5,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerek ára ennél is gyorsabban nőtt, 6%-os emelkedéssel. A pénzromlás ilyen mértékű gyorsulása jelentős hatással van a mindennapi megélhetésre, és az élelmiszerek ára minden eddigi rekordot megdöntött.
2024 végén még a pénzromlás mértéke 3,7%-ra csökkent, így a januári 5,5%-os emelkedés egy újabb figyelmeztetést jelent. A magasabb infláció különösen a nyugdíjasok, alacsony jövedelmű háztartások, és a három vagy több gyerekes családok számára okoz problémát, akiknek vásárlóere
je az emelkedő árakkal nem tart lépést.
A nyugdíjasok árindexe az összesített mutatóval együtt nőtt, így 5,3%-os emelkedésről beszélhetünk januárban. Ez hasonló mértékű emelkedés, mint amilyen 2023 decemberében történt, amikor a nyugdíjas árindex is 5,3%-os növekedést mutatott.
Az ilyen mértékű infláció különösen érezhető a nyugdíjasok számára, hiszen a jövedelmük nem nő olyan ütemben, mint a költségek, így a pénzromlás sokkal inkább megterheli őket.
Az alacsony jövedelmű háztartások is hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek, az árindexük ugyanis szintén 5,3%-kal emelkedett. A közepes jövedelmű háztartásokban ez az emelkedés 5,4%-ra, a három és több gyermeket nevelő családok esetében pedig 5,6%-ra nőtt.
Hogyan hatott az infláció a vásárlóerőre?
A januári inflációs adatokat figyelembe véve megvizsgáltuk, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összegéből hány kilogramm élelmiszert tudott vásárolni egy átlagos nyugdíjas az elmúlt hónapban. Az áthelyezett átlagnyugdíj Magyarországon 234 426 forint, így ezen összeg alapján az alábbi termékekből vizsgáltuk, mennyit lehetett vásárolni januárban, és mi változott a decemberi adatokhoz képest.
A zsemle ára januárban 68 forintra emelkedett darabonként a korábbi 66 forintról. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a vásárlható mennyiség csökkent, így januárban már csak 3 447 darabot lehetett venni az átlagnyugdíjból, míg decemberben ez még 3 552 darab volt.
A tojás ára is emelkedett, a korábbi 92 forintról 93 forintra. Emiatt a januárban vásárolható mennyiség csökkent, 2 548 darabról 2 521 darabra. A tej ára szintén nőtt, a 2,8%-os pasztőrözött tej ára decemberben 493 forint volt literenként, januárban viszont már 534 forintot kértek el érte. Ennek következtében a januári vásárolható mennyiség 476 literből 439 literre csökkent.
A párizsi felvágott ára 2 730 forintról 2 750 forintra nőtt kilogrammonként, így a megvásárolható mennyiség 86 kilóról 85 kilóra csökkent. A burgonya ára is emelkedett 396 forintról 402 forintra, így az ebből vásárolható mennyiség 592 kilóról 583 kilóra csökkent. A liszt ára szintén nőtt, 261 forintról 272 forintra, így a megvásárolható mennyiség 898 kilóról 862 kilóra csökkent.
Az alma ára is emelkedett, 600 forintról 604 forintra, és ebből januárban 388 kilót tudott vásárolni a nyugdíjas, míg decemberben ez még 391 kiló volt.
Összességében a tíz leggyakrabban fogyasztott termék közül hétnél csökkent a vásárolható mennyiség januárban, az egyetlen kivételt pedig a kristálycukor jelentette, melynek ára nem változott, így abból ugyanannyit lehetett vásárolni, mint decemberben, azaz 607 kilót. Két termék, a sertéshús és a bontott csirke ára csökkent, és ezekből januárban többet tudott vásárolni a nyugdíjas, mint decemberben.
A legnagyobb visszaesés az általános élelmiszerek esetében figyelhető meg. A zsemle esetében a csökkenés a legnagyobb, mivel a januári havi vásárlás alapján mindössze a 2016-os mennyiség 54%-át tudta egy átlagos nyugdíjas megvásárolni. Ennek következményeként a legjobban a zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt és párizsi fogyasztásának csökkenése hatott a nyugdíjasok napi megélhetésére.
A hónap közepén érkező 13. havi nyugdíj mindenképpen enyhíthet a mostani helyzeten, hiszen az összeg jelentős kiegészítést jelenthet a családi költségvetésben. A havi nyugdíj emelkedése és az inflációs hatások ellenére a 13. havi nyugdíj segíthet javítani a nyugdíjasok helyzetén, és mérsékelni a januári drágulás hatásait.
2025 első hónapja sajnos nem indult kedvezően, mivel az infláció újra gyorsulni kezdett. A nyugdíjasok vásárlóereje különösen érzékenyen reagált a drágulásra, hiszen több alapvető termék ára is emelkedett, és a vásárolható mennyiség csökkent. Azonban a 13. havi nyugdíj érkezése talán enyhíthet a nehézségeken, és segíthet abban, hogy a legszükségesebb termékeket továbbra is elérhessék a nyugdíjasok.
