Udvaros Dorottya a Partizán legújabb műsorában részletesen beszámolt a Nemzeti Színházban töltött éveiről és Vidnyánszky Attila munkájáról.
A színésznő kendőzetlenül osztotta meg tapasztalatait a színház működésével, a díszletekkel kapcsolatos problémákkal és a tavaly novemberi baleset következményeivel kapcsolatban.
A baleset utóélete és a vizsgálatok
Udvaros szerint a baleset után indított belső vizsgálat egy „látszatesemény” volt. „Lehetett tudni, hogy nem fognak egy személyi felelőst találni, de többet igen, elsősorban a darab rendezőjét és a színház igazgatóját” – mondta a színésznő.
Több alkalommal is jelezték Vidnyánszkynak a díszletekkel kapcsolatos aggályaikat, ám ezek nem kerültek orvoslásra.
Udvaros elmondta, hogy a balesetet követő első társulati ülésen több kolléga is kritikával illette az igazgatót. Azonban a következő ülésen már semmilyen fogadókészség nem volt a felvetéseikre.
„Nem hiszem, hogy Vidnyánszky lemondása színjáték lett volna, de elképzelhető, hogy a hatalom nem engedte el” – tette hozzá.
A baleset estéjén a díszletet azonnal elbontották, és a rendőrséget csak ezután tájékoztatták, amit Udvaros azzal magyaráz, hogy a díszlet hibás volt. „Lehet, hogy így akarták eltüntetni a baleset nyomait” – vélekedett.
A balesetben érintett két kolléga azóta sem kapott pénzügyi kompenzációt. Udvaros szerint a színháznak el kellene ismernie, hogy munkahelyi baleset történt, de ezt nem tették meg. Ez a biztosító fizetésének előfeltétele lenne.
Udvaros Dorottya hangsúlyozta, hogy a baleset elkerülése csoda volt, és korábban is tapasztalt hasonló veszélyes helyzeteket. Az „Ember tragédiája” című előadás során többméteres díszletelemek dőltek és csúszkáltak a színpadon.
Egy kolléga, aki a díszleten állt, azonnal felmondott, miután nem kapott biztosítékot arra, hogy ez nem fog megismétlődni. Vidnyánszky ekkor azt mondta, hogy a „színház veszélyes üzem”, ami Udvaros szerint a legkegyetlenebb mondat volt, amit hallott.
A színésznő szerint a társulat csak az utóbbi időben érzékelte igazán, hogy Vidnyánszky inkább a hatalom embere, mint a Nemzeti Színház vezetője. A próbák során nem tapasztalt hatalmi visszaélést, de úgy vélte, hogy a hatalmi pozíció érzékeltetéséhez nem szükséges kiabálni.
Udvaros kritikával illette Vidnyánszky színházvezetési elképzeléseit is. Szerinte a nézők nem értik a rendező költői színházát, és több drága külföldi előadás is alig ért meg 8-10 előadást.
Az ilyen produkciók pénzben és energiában is pazarlást jelentenek. Elmondta, hogy a Nemzeti produkcióinak egy része alig vonzott nézőket, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Udvaros végül elmondta, hogy szerinte Vidnyánszky azért nem hívta fel a Nemzet Színészének frissen megválasztott Kulka Jánost, mert nem értett egyet a döntéssel. „Ez nemcsak Kulkát, hanem valamennyi Nemzet Színészét is fájdalmasan érte” – zárta gondolatait a színésznő.
Udvaros Dorottya interjúja rávilágít a Nemzeti Színházban uralkodó problémákra és a vezetés nehézségeire, valamint azokra a kérdésekre, amelyek a színházi szakma és a közönség számára is fontosak lehetnek.
